AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Vargha Balázs: „Csokonai Vitéz Mihály csalhatatlan jövendölései" (Apokrif Csokonai jóslatok kéziratban és ponyván)

lóság a lényeges részben, az évszámsorozatban és a hozzáfűzött jövendölésekben van. A leírás vagy megjelenés időpontjában az évszámok egyrésze már elmúlt. Ezeknek a múltbeli, s már beteljesedett jövendöléseknek az a szerepe, hogy bizalmat keltsenek a később következő évek jóslatai iránt. A legrégebbi ismert sorozatok például 1811-gyel, a devalvációval kezdődnek. Akinek először jutott eszébe, hogy a jövendölésekhez Csokonai nevét tapassza hozzá, annak jó kronológiai érzéke volt. Mert ha az 1805-ben meghalt költő megjósolta a devalvációt, akkor bizonyára hitelt érdemelnek a későbbi évekre szóló jóslatai is. Csokonai neve frappánsabb hatást biztosított, mint az ilyesféle zavaros datálások: „ . . . a 16-ik Lajos királynak megölése után ... a Karbonáriusok ellen való had után . . . 1809-ik esztendőben, melyet követ a víz árja/'

4 A jóslatsorozat eredete homályba vész. A legkorábbi, amit eddig találtam, 1822-es dátumú, és latin nyelvű.

5 Egy másik kézirat a másolónak (Fáy Andrásnak?) ezzel a megjegyzésével záródik: „Csokonai Mihály jövendöléseinek leírása, de németbe sokkal értelmesebben olvastam".

6 Akár német, akár magyar volt az évszám-sorozat első összeállítója, szándékos játékot űzött az elmúlt ós leendő dátumokkal, s számolt az emberek hiszékenységével. Ha volt is esetleg régebbi minta az ismeretlen szerző előtt, az eddig előkerült jövendölés-sorozatok őstípusa 1820 körül keletkezhetett. Ezt a jóslatok tartalmának változásából sejthetjük. Az 1810-es évekhez fűzött mondatok megtörtónt eseményekre utalnak, de stílusuk már itt is titokzatos, zavaros: 1811. Rendkívüli vízáradások és pénzváltozások lesznek. 1814. A Franciák álhatatlanok lesznek a bajságban.

7 Van olyan változat, amely pontosabban meghatározza a dátumokat, sőt Napóleont is megnevezi: 1814 a Francziák megveretnek. 1815 Bonaparte fogságba vitetik

8 Waterloo-nak és a „száz nap"-nak ez az említése árulja el a történelmi hitelesítés szándékát. Az 1820-as évektől a jövendölések már általánosabbak, földrengést, szűk esztendőt, savanyú bort ígérnek. Az egyik változat döghalált jósol, de nem 183l-re, hanem 1834-re. Ez a legbiztosabb jele, hogy itt már nem utólagos jövendölésről van szó. A tizenkilencedik században keletkezett jövendölések a század végére a a világvégét ígérik. Hogy ez pontosan melyik évben következik be, arról nincsenek egy véleményen, 1896-ot 97-et, 99-et is mondanak. De hogy a bibliai Utolsó ítélet a század utolsó éveiben beteljesedik, azt mindegyik megjósolja. A világvégének előzményei közt nemcsak biblikus motívumok szerepelnek, hanem naiv forradalmi és antiklerikális jóslatok is. Például: „Egy koronás fejedelem sem lesz Európában. Sem pap, sem pápa nem leszen."

9 Ez az eschatológikus tartalom még jobban elősegítette a jóslatok elterjedését, folklorizációját, mint Csokonai neve. Eleinte kedélyes szkepszissel másolták bele a sorozatot mindenes gyűjteményükbe irodalombarát úriemberek. A későbbi évekből azonban már primitív helyesírású, paraszti kéztől származó másolatokra is bukkanunk.

10 Cs. Szatmári Károly, aki először közölte nyomtatásban 290