AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.

Amíg az 1502. évszámú antiquabetűs kiadás az év első felében, addig a két gótbetűs kiadás az év közepe táján kerülhetett ki a bécsi nyomdából, mert felhasználásukra augusztusban már sor került. Vegyük most szemügyre. azt is, hogy kik számára állították ki az ismert nyomtatott búcsúleveleket. 1. 1502. III. 1. — Pozsony. „Circumspectus Nicolaus Belser d'Posoniocarnifex dioecesis Strigoniensis." 2. 1502. III. 20. — Miskolc. „Gregorius Olayos cum conjuge Martha cum filia Dorothea et filio suo Matheo". Ezt a búcsúlevelet már ismertette Obál Béla

203

. Olajos Gergelyről több okleveles adat maradt reánk,

204 ezekből tudjuk, hogy mint városi esküdt jelentős szerepet vitt Miskolc város életében az 1500—4 években. Egy további oklevélből

205 azt is tudjuk, hogy 1501. december 3-án Ulászló neki adta a miskolci Szinva patakon levő királyi malom jogát. 3. 1501. [1502] III. 26. — „Remonticuli". „Nobilis Johannes de Trunsach cum uxore eius Dorothea filis Bernardo Wantissaor [ ?]", kivül: „Johannes de Druskoucz". 4. 1502. III. 28. — Nagyszombat. „Barbara". 5. 1502. IV. 2. — Lőcse. „Honorabilis Dominus Quirinus filius Michaelia Hammann de Poprad presbyter Strigoniensis dioecesis". 6. 1502. IV. 23. — Lőcse. „Nobilis dominus Stephanus Marias cum conjuge sua Lucia, Anna matre, Francisco Johanne filiorum[!] et Helena Filia". Nincs e helyen mód és nem is szükséges, hogy Máriássy Istvánnak, a Zápolyaiak kedves emberének, a híres szepesi kapitánynak életrajzát ismertessük. Erre amúgy is bő irodalom áll rendelkezésre.

206 Ezért — témánknak megfelelően — csak az ő részére kiállított búcsúlevelekről szóló ismereteinket kívánjuk összefoglalni. Máriássy István a jubileumi búcsút meglehetősen hamar igénybe vette, mert egy reánk maradt kéziratos búcsúlevele Eperjesről 1501. június 17-én kelt.

207 Érdekes, hogy a jubileumi búcsú meghosszabbítása alkalmával, már a következő év tavaszán — amint ez az ismertetett, nyomtatott búcsúlevélből kiderül — Máriássy ismételten igénybe vette ezt a lehetőséget. Ugyancsak tőle maradt reánk egy harmadik, más jellegű búcsúlevél is 1505-ből.

208 A Máriássy családnak az említett búcsúlevelekben említett tagjairól akövetkezőket tudjuk: István (1463—1516), akinek szülei György fia László és Csehi Imre leánya Anna voltak,

209 felesége pedig az 1501—1502 években Csaholy Sebestyén leánya Lucia,

210 majd 1505-ben Potentia volt.

210a István gyermekei közül Ferenc szerepel mindhárom búcsúlevélben, akinek felesége nagymihályi Pongrácz Zsófia volt és őmaga 1534 táján halt meg.

211 István többi gyermekei: János, Ilona és Klára csupán az 1501—1502. évi búcsúlevelekben szerepelnek, de az 1505. éviben nem!? 7. 1502. V. 16. — Deáki [?]. „Petrus nobilis Zay necnon conjunx sua, Barbara ac filia Magdalena." Ezt a búcsúlevelet teljes terjedelmében ismertette már Zay Károly a múlt század közepén.

212 Zay Péterről és főleg fiáról igen részletes ismertetést adott közre Thallóczi Lajos, aki ezt a nyomtatott búcsúlevelet is ismerte.

213 Ennek alapján tudjuk, hogy Zay Péter (1450—1508) felesége Lankai Kamarás Borbála volt, legidősebb leányuk Magdolna később Zoltay Balázshoz ment nőül. 264