AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.
8. 1502. V. 25. — Liptó. „Circumspectus Stanislaus cum conjuge sua Eufemia (Katherina matre eius) et filiabus Gertrude Christiana Margaretha" 214 9. 1502. VIII. 8. — Esztergom. „Nobilis dominus Melchiard (de kapy) unacum fratre suo Sandrino ac conjugibus eorum Katherina et Elisabet et filie Ursula". Kapy Menyhért és testvére Sándor Kapy János fiai voltak. 215 Azt is tudjuk róla, hogy Menyhért — testvérei nevében is — 1505 májusában eladta Sárkány falut és Karva felét, mert távol feküdtek Sáros megyei birtokaitól. 216 10. 1502. VIII. 22. — Újlak. „Generosa domina Elisabeth coniunx Egregii Johannis Nagwelgy cum filio suo Ludovico". Érdekes, hogy ismerünk ugyanennek a családnak számára — akárcsak fentebb a MáriássyakmX — 1505-ben kiállított búcsúlevelet is. 217 11. 1502. [1503]. I. 1. — Székesfehérvár. „Nobilis Nicolaus de Hrwssocz natus Johannis de eadem etc." Talán az említett János azonos azzal a Verebélyi György fia Jánossal, aki többedmagával 1482 táján megvette a bajnai Both családtól Hrusso várát. 218 A fenti tizenegy névből természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a búcsút igénybevevők társadalmi tagozódását illetően, hiszen a nemesi családok levéltáraiban maradtak e búcsúlevelek leginkább reánk. Azonban kétségtelen, hogy e búcsúból igen széles rétegek vették ki részüket, hiszen a birtokos nemesek mellett papot (4.) és polgárokat is (1., 2. és.7) találunk ezek között. VII. A búcsúnak a már előbb említett újabb meghosszabbításával párhuzamosan természetesen Ulászló is azonnal intézkedett a begyűlt pénz mielőbbi átvételéről. 219 Ez a hosszabbítás — ahogy ezt a Henckel-kódexből tudjuk — ez alkalommal 1502. április 3-ig történt. Ekkor azután — amint az említett kéziratból értesülünk Lőcsén is — ünnepélyes keretek között, Te Deum mondása után ismét bezárták a búcsút. A fent ismertetett nyomtatott búcsúlevelek közül négyet ebben az időszakban állítottak ki. 220 Az intézkedés ezúttal sem maradt el a király részéről, akinek most is nagy szüksége volt a pénzre. 221 A begyűjtéssel ismét Bornemisza János kincstárost bízta meg, aki azonban ezúttal a sárosi pénzek átvételére Horváth Gergelyt jelölte ki. 222 Az e tárgyban írt későbbi keltezésű (IV. 8.) levelében a kincstáros — nyilván mint legújabb értesülését — sajátkezűleg írta hozzá, hogy a jubileumi búcsút augusztus 22-ig újra meghosszabbították. Ebből az időszakból — amely így már a negyedik volt e búcsút illetően — további öt nyomtatott búcsúlevelet ismerünk. 223 Miután április 6-án, amikor Bornemisza a bártfaiaknak írt, még nem ismerte ezt az újabb meghosszabbítást, május 14-i levelében 224 adott utasítást számukra a legújabban begyűlt pénz átadására. Az eredeti pápai bulla 1502 karácsonyát jelölte meg végső határidőül, amíg a jubileumi búcsú hirdethető volt. 225 Amint láttuk az újabb és újabb meghosszabbításokban hazánkban sem volt hiány. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy augusztus 22. sem volt az utolsó terminus. Nyilván nem hagytak ki egyetlen lehetőséget sem, hogy az örökös pénzzavarban szenvedő király 265
