AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.
I. A címben említett és 1500-ban együtt hirdetett két búcsút: a jubileumit, ill. a keresztes-hadjáratok javára szólót, korábban külön-külön osztották. A Magyarország ellenségei ellen harcolók javára szolgáló első keresztes-búcsút 1241 közepéről, a tatárok betörésének idejéből ismerjük. 4 A rigómezei csata után (1389) a törökök már közvetlenül veszélyeztették hazánk déli határait. Ez időtől kezdve azután szinte se szeri, se száma az ellenük hirdetett kereszteshadjáratoknak és az ezek kapcsán hirdetett keresztes-búcsúknak. így ismerünk ilveneket — többek között - a következő évekből: 1391 5 , 1400 6 , 1405 7 , 1407 8 , 1438 9 , 1448 10 , 1463 11 stb. A mai szóhasználatnak megfelelő jubileumi, azaz a meghatározott évben Rómába zarándoklók számára biztosított különleges búcsúról viszont először az 1300. évben beszélhetünk. 12 Már ekkorról van adatunk magyarokról, akik résztvettek e búcsún Rómában. 13 Érdekességként megemlíthető itt az is, hogy Oregorovins u Martel Károlyt, mint magyar királyt említi egyetlen koronás uralkodóként, aki ebben az évben Rómában járt a jubileumi búcsú elnyerése céljából. Amint ezt már Franz Xaver Kraus megállapította 15 itt a tévedés kettős: egyrészt Martel Károly, jól lehet meg volt koronázva, sohasem volt magyar uralkodó, másrészt 1295-ben már meghalt. Miután eredetileg százévenként tervezték megtartani ezt a jubileumi búcsút, egyre többen fordultak a pápához, hogy legalább emberöltőnként egyszer mód legyen ennek elnyerésére. VI. Kelemen pápa azután engedett is e kéréseknek: már 1350-re meghirdette a második jubileumi búcsút. 16 Ez alkalommal is sok magyar zarándok kereste fel Rómát 1 '. Érdekes epizód ezzel kapcsolatban az, amit a krónikások feljegyeztek: a sok idegen befogadására nem volt elég épület, így a hideghez jobban hozzászokott németek és magyarok közül számosan a szabad ég alatt töltötték az éjjeleket, a mezőkön gyújtott nagy tüzek közelében. 18 A nagyszámú magyar zarándok gyóntatására pedig az akkori pápai szókhelyről, Avignon-ból Rómába rendelték Blasius de Ungaria pápai poenitentiariust. 19 1350 szeptembere végén — Nápolyból jövet — Nagy Lajos király is Rómába zarándokolt, hogy a jubileumi búcsút elnyerje. 20 A város vezetősége, élén Cola Rienzi-vel, ünnepélyesen fogadta az uralkodót, aki többnapos ájtatoskodás után négyezer aranyat tett le alamizsnaként Szt. Péter oltárára. 21 Érdekes még megemlíteni, hogy már ekkor voltak a magyarok között olyanok, akik nem önszántukból, hanem bírói ítélet alapján zarándokoltak Rómába. 22 Ezt történt például egy párbajban gyilkosságot elkövetővel is. 23 Azonban egyre többen voltak olyanok, akik a jubileumi búcsút el kívánták ugyan nyerni, de — különböző okokra hivatkozva — Rómába viszont nem akartak elzarándokolni. így Erzsébet magyar királynő is — az általa épített óbudai monostor templomának felszentelése alkalmával — kérte e kedvezmény megadását. VI. Kelemen pápa azonban 1349 március 14-én elutasította ezt a kérést azzal az indoklással, hogy erre a múltban még nem volt eset. 24 A következő évben azonban a földközitengeri Mallorca-sziget lakói kérésének már engedett a pápa: a jubileumi búcsú elnyerése feltételei közül — a nehéz közlekedési viszonyokra való tekintettel — felmentette őket a Rómába történő zarándoklás alól. Ez azután súlyos precedensül szolgált a továbbiakban. 25 így 1351 január 8-án már a magyar királynő is megkapta személy szerint ezt a kedvezményt. 26 242
