AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A törökök ellen Magyarországon hirdetett 1500. évi búcsú és az azzal kapcsolatos nyomtatványok.

További lazulást jelentett az, hogy pl. 1392—1395 években München, Prága, Köln, Magdeburg és más városokban a jubileumi búcsú hirdetése nem csupán a Rómába történt zarándoklás nélkül, de már jóval a jubileumi év letelte után történhetett.

27 Mivel a jubileumi búcsú ilyen kedvezmények mellett történt elnyerése esetén a híveknek a megtakarított római zarándoklás költségeinek egy részét készpénzben kellett elhelyezniük az e célra felállított gyüjtőládákba, a pápák egyre bővebben osztották az ilyen kiváltságot. VI. Orbán pápa azután egy alkalommal 40, majd a továbbiakban 33 évre csökkentette a jubileumi búcsúk közötti időt. így már 1390-ben került sor a harmadik, jubileumi szentévre.

28 A magyarok résztvételéről ismét Gregorovius

29 tudósít. Jóllehet a következő jubileumi évet 1423-ban jelölték ki, mégis 1400-ban ismét rengeteg zarándok lepte el Rómát. Bár hivatalosan nem hirdették meg, hallgatólagosan és főleg utólag ezt is szentévnek tekintették.

30 Az 1423. év után V. MiMós pápa ismét visszatért az ötvenéves periódusra és 1450-re hirdette meg a jubileumi évet.

31 Miután ebben az évben is igen sokan készültek Rómába zarándokolni hazánkból, a pesti országgyűlés Hunyadi János kormányzóval az élén 1450 januárjában azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy a jubileumi búcsút a hívek itthon nyerhessék el, és a befolyó pénzből a törökök ellen fegyverkezhessenek. A válasz kedvező volt ugyan

32

, de e kiváltságot csak a kormányzó, a főpapok, a főnemesek, a nemesek és ezek kísérete, valamint a katonák nyerték el. A rendek, ill. Hunyadi János újabb kérésére a pápa azután már minden hazánkban lakó számára — nemre, rangra és foglalkozásra való tekintet nélkül — engedélyezte a jubileumi búcsú itthoni elnyerését, megjelölve ennek feltóteleit is.

33 Eszerint a három római főtemplom felkeresése helyett elég volt már ekkor Szt. István székesfehérvári és Szt. László nagyváradi sírjához zarándokolni. Ha ezt is nehéznek tartották volna a hívek, úgy elégséges volt bármelyik püspöki székesegyház felkeresése három egymást követő napon. A gyónás stb. mellett a további követelmény a pénzbeli adomány volt. Ennek összege a római zarándoklás és legalább kéthetes ottartózkodás költségeinek a fele volt

34

, amelyet a háromszoros zárral ellátott ládába, vert pénz formájában kellett bedobni.

35 A befolyt összeg fele a törökök elleni háború céljára volt felhasználható.

36 Ily módon valóban jelentős összegeket bocsátottak Magyarország rendelkezésére még ebben az 1450. esztendőben.

37 Ez alkalommal kapcsolódott össze tehát hazánkban első ízben a jubileumi és a keresztes búcsú.

38 II. Pál pápa 1470 április 19-én kelt bullájával újból rendezte a szentévek kérdését, és minden 25-ik esztendőt jelölte ki e célból.

39 Az 1475. évi jubileumi búcsú sorrendben a hetedik volt. Ez alkalommal is sok magyar zarándok kereste fel Rómát, mégis humanista túlzásnak tűnik Vetéssy László IV. Sixtus pápa előtt 1475 február 2-án tartott beszédének az a kitétele, amely szerint „egyetlen nemzet fiai sem látogatják e szent ünnepségeket nagyobb számban, mint a magyarok."

40 Hazánkban az 1475. évi jubileumi búcsú az 1450. évi keretek között folyt le. Gábor erdélyi püspök volt az, aki mint „commissarius specialiter deputatus" 41 bonyolította le a búcsú meghirdetését és terjesztését. Számosbúcsúlevelet is ismerünk, amelyeket ez alkalommal bocsátottak ki. Az elnyert kiváltságról ugyanis ilyen oklevelet állítottak ki. Az említett pénzbeli megváltás— mint a búcsú elnyerésének egyik feltétele — általában megelőzte e levél