AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Markovits Györgyi: Üldözött költészet. (Kitiltott, elkobzott, perbe fogott verseskötetek a Horthy-korszakban)

Főügy. 1931 Iratttári irományjegyzék Bíróság neve: Budapest Irattári jel: VII. 3. 81. Tárgy: „Döntsd a tőkét, ne siránkozz" című versesfüzet 34. oldalán „Szocialisták" c. vers 2851 B. I. /19. szám 1932 A Magyar Szent Korona nevében A Magyar Királyi Kúria A sajtó útján elkövetett izgatás büntette miatt vádolt József Attila és szemérem elleni vétség miatt vádolt József Attila, Müller Lajos és Juhász Árpád ellen indított bűnügyét, amely6418 ben a budapesti kir. büntető törvényszék 1931. évi szeptember hó 5. napján B. XI. 12. szám alatt, a budapesti kir. ítélőtábla pedig a közvádlónak, továbbá József Attila vád124. lottnak és védőjének felebbezésére 1932. évi április hó 30. napján B. VII. /16. szám alatt ítéletet hozott, a kir. főügyész, József Attila vádlott és védője részéről használt írásban nem indokolt semmisségi panasza folytán megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A m. kir. Kúria a semmisségi panaszokat elutasította, azonban József Attila vádlott büntetésének végrehajtását a Bn. 1. és 3.§-a értelmében három évi tartamra felfüggesztette. Indoklás: A másodbíróság ítélete ellen semmisségi panasszal éltek: 1. a kir. főügyész a Bp. 385. §-ának 1. a pontja alapján az ítélet felmentő része ellen, a vádlottak elítélése végett; továbbá a II. Bn. 28. §-a alapján József Attila vádlott büntetésének súlyosbítása végett; 2. József Attila vádlott és védője a Bp. 385. §-nak 1. a. pontja alapján ezen vádlottnak az izgatás miatt történt elítélése miatt, az előző védekezés szerint nyilvánvalóan azért, mert a szóban forgó nyomtatványban osztályok nincsenek egymással szembe állítva és mert a versben említett kapitalizmus nem osztályt, hanem csupán termelési rendszert jelent. Ezek a panaszok azonban minden irányban alaptalanok és. mint ilyenek a Bpn. 36. §-a értelmében elutasítandók voltak. A vonatkozó irányadó tényállás alapul vétele mellett ugyanis a kir. ítélőtábla ítéletének ide tartozó indokolásánál fogva és azon felül még azért is találta a kir. Kúria a kir. főügyész semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. a. pontjára alapított részét alaptalannak és ez okból elutasítandónak, mert bár nem tényálladéki eleme az 1929. évi VII. t. c. 2. §-a 1. pontja szerinti vétségnek az, hogy a szöveg a kéjvágy kiváltására alkalmas legyen még sem ismerte fel az adott esetben a kir. Kúria a vádbeli szemérem elleni vétség fennforgását, mert ezen vétségnek a nemi érzékiségre irányuló célzatos előadói modoránál fogva kell a közfelfogás szerint a szemérmet és a közerkölcsiséget sértenie. Már pedig a vádbeli szöveg annyira burkolt, hogy itt ilyen hatás kiváltása kizártnak mutatkozik. Ez okból nem sértették meg az alsófokú bíróságok a törvényt, midőn a vádlottakat a szemérem elleni vétség vádja alól felmentették. Alaptalan továbbá József Attila vádlott és védője semmisségi panaszának a Bp. 385. §-a. 1. a. pontjára fektetett panaszrésze is, mert elfogadva a kir. ítélőtábla ítéletének ide vonatkozó helyes indokolását, a kir. Kúria az izgatási eset tényállásából szintén azt a következtetést vonta le, hogy a szóban forgó vádbeli szöveg az osztály elleni gyűlölet kiváltására annyival is inkább alkalmasnak bizonyult, mivel a versből a munkásságnak a tőkés osztállyalvaló szembe állítása a kapitalizmusnak költői képpel való behelyettesítése útján kétséget kizáróan megtörtént és félreérthetetlen. Nem törvénysértő tehát József Attila vádlott bűnösségének megállapítása sem. Végül alaptalan a kir. főügyész panaszának a József Attila vádlott büntetése súlyosbítására irányuló panaszrésze is, mert súlyosbító ok hiányában, a másodbírósági ítéletben felhozott s e helyütt is mérlegelt enyhítő okoknál fogva, valamint ama további enyhítő körülmény miatt is, hogy a verses kötetben csupán ezen egyetlen egy kifogás alá esett ész206