AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Mezey László: Problémák és megoldások a kódexkutatásban

f. 277: Anted „fratrum minorum" (jún. 13.), f. 303: Domonkos (aug. 4.), f. 333: Ferenc (okt. 4.), f. 272: Petrus „nouus martir" (ápr. 29.). A XIV. század nincs képviselve. így hiányzik az 1323-ban szenttéavatott Aquinoi Tamás. A kódex 1387 előtt készült úgy, hogy a másoló Miklós pap, a XIV. század megkívánta liturgikus változások figyelmen kívül hagyásával írt le egy korábbi mintaszöveget. Önként következik a kérdés, mikor írták az archetypust. A Temporale vizsgálata érdekes útbaigazítást nyújt erre vonatkozólag. A XIII. század végén gazdagodik az egyházi „időben" szereplő ünnepek sora az Űrnapjával. Krisztus teste ünnepének történetéből tudjuk, hogy azt 1246-ban Liégeben kezdték először megülni. Amikor azután a város volt főesperese IV. Orbán pápa 1264-ben az egész Egyházban kötelezővé tette az ünnep megülését, Aquinoi Szent Tamást bízta meg egy új ünnepi officium szerkesztésével. Ez a „rómainak" nevezett úrnapi officium, melyet kezdő szavairól „Sacerdos in aeternum"-officiumnak is mondanak, a XIII. század végére kiszorította a régebbi „Sapientia aedificavit"-officiumot.

10 Kódexünkben még ez utóbbi officium szerepel (ff. 157'—161) a mindezideig Aquinoi Tamásnak tulajdonított „Pange lingua" és „Verbum supernum" kezdetű himnuszokkal, melyeknek szerzőségét azonban legújabban az Aquinoi Doktortól elvitatták.

11 A mintakódex Íratása tehát oly időre esik, mikor az Aquinoi Tamás-íéle officium nagyobb elterjedésre még nem tett szert. A terminus ante quem így hozzávetőlegesen 1300 lesz. A post quem meghatározásánál István király kódexünkben szereplő (ff. 312—315) régebbi, részben prózai officiumának két verses antifónája jön segítségünkre. Ez a két antifóna ugyanis nem tartozott a Szent Király első officiumához, hanem ahhoz az újabb verses „históriáihoz", amit 1280—1290 közt Esztergomban készítettek.

12 Miklós pap breviáriumának mintakódexét ezek szerint 1280—1300 között írták. A datálás kettős problémájának megoldása után ez a kérdés vár választ: melyik magyarországi egyház számára készült a mintaszöveg. A válaszadást jelentősen megkönnyíti az előbb említett tény, az archetypus másolója bár ismerte István király esztergomi officiumát, annak teljes átvételében, egy, a prímási székétől különböző liturgikus hagyomány mégis megakadályozta. A pontosabb lokalizáláshoz közelebb segíthet a helyi liturgiákra legjellemzőbb ádventi és nagy he ti responsoriumok összehasonlítása. A középkori Magyarországon eddigi tudásunk szerint három liturgikus szokás különböztethető meg Esztergom, Zágráb és a pálosok ránkmaradt misszáléi és breviáriumai alapján. Ezért Miklós pap breviáriumának Badó kitűnő katalógusában 12 is megtalálható responsorialóját összehasonlítjuk az 1480. évi esztergomi és az 1505. évi zágrábi breviáriumok

14 responsorium-soraival. A pálos breviárium sajátsága a matutinumhoz mondandó himnusz, kódexünkben nincs meg, azért a remeteszerzet zsolozsmás rendjét figyelmen kívül kell hagynunk. Az alábbiakban csak a három breviárium egymáshoz való viszonyát megvilágító adatokat közlöm: Esztergom Clmae. 33. Zágráb Advent I. vasárnap V. Resp.Audite verbum Nox praecessit Audite verbum -. Advent II. vasárnap IV. Resp. Ciuitas Iherusalem Ecce venibet Ciuitas Jerusalem V. Ecce veniet Ciuitas Jerusalem Ecce veniet 11* 163