AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1960-ban

IGAZGATÁS A vezetés a főigazgató és helyettese kezében, illetőleg az általuk vezetett kollégiumban összpontosult. Ez az utóbbi években bevezetett testületi vezetés jól bevált módszernek bizonyult, bár a kollégium elé kerülő témák kiválasztása és a határozatok végrehajtásának ellenőrzése terén akadtak zökkenők. Ennek egyik fő oka az volt, hogy 1960-ban sem sikerült megszervezni a tervezés, statisztika, ellenőrzés, stb. adminisztratív teendőinek ellátására hivatott igazgatási csoportot. A kollégium az év folyamán a folyó ügyek mellett a következő fontosabb ügyeket tárgyalta: 1. A modern különgyűjtemények gyűjtőkörével és központi katalógusaikkal kapcsolatos kérdések. 2. A modern sokszorosító eljárásokkal készített könyvtári anyagok. 3. Az 1959. év második felében beérkezett külföldi irodalom értékelése. 4. A szervezeti szabályzat egyes pontjainak módosítása, 5. Az OSzK-ban folyó középfokú könyv tárosképzés. 6. A Nemzetközi Csereszolgálat új feladatai. 7. A Raktári osztály fejlesztése és a raktári dolgozók munkakörülményeinek rendezése. 8. Rendelettervezet a módszertani munkáról és a KMK-ról. 9. Az állományleltározás reformja. 10. A várépület tervezési feladatai. ILA könyvelosztó munkájának átszervezése. A szervezeti felépítésben 1960-ban változás annyiban következett be, hogy az év elején létrejött a Raktári osztály, azzal a rendeltetéssel, hogy ez az eddig némikép gazdátlan terület a jövőben egységes vezetés és elvek mellett folytassa működését. Sajnos csak az év végén került sor a belső szabályzatok továbbfejlesztésének, élő tartalommal való megtöltésének ügyére. Ugyancsak az igazgatási csoport hiánya folytán zökkenők mutatkoztak az ügykezelés, irattározás, kiadmányozás stb. területein is. A főosztályokra és azokon belül osztályokra tagolódó szervezet életképessége véglegesen beigazolódott. A könyvtár személyzetében lényegesebb változások nem következtek be, kivéve néhány más könyvtárból jött szakember minőségjavító bekapcsolódását. Változatlanul egészségtelen volt a tudományos és nem tudományos dolgozók közötti arány; az előbbiek végezték részben a rendes könyvtári munka viszonylag egyszerű folyamatait is. Nagy volt a hiány középkáderekben és technikai munkaerőkben. Meg kell emlékeznünk arról, hogy 1960-ban vált meg a könyvtártól és került nyugállományba dr. Goriupp Alisz, az I. főosztály vezetője. Goriupp Alisz 1919-től kezdve végesvégig könyvtárunkban dolgozott, oroszlánrésze volt annak modernizálásában, s országos tekintélyre tett szert katalóguskérdések terén. A Várba való átköltözés előkészületeivel külön munkacsoport foglalkozott, mely 1960 folyamán folytatta e nagy feladat szakmai és technikai kimunkálását. Állandó konzultációt folytatott az illetékes hatóságokkal és a tervezést végző mérnökökkel, pótlást készített az eddigi programtervezethez, a szakfolyóiratok és a napisajtó, valamint a kérdésnek kiállításokon való szerepeltetése útján gondoskodott az átköltözés propagandájáról, mozgatta a várbeli elhelyezkedéssel kapcsolatos pályázatok ügyét. Mindezekkel párhuzamosan a csoport fokozatosan kiépítette a maga szakmai bázisát, amennyiben folyamatosan tanulmányozta a könyvtárépítés külföldi szakirodalmát és terjedelmes dokumentációt fektetett fel a legkorszerűbb könyvtárberendezési és felszerelési leírásokról. Fontos kérdés dolgozóink fejlődése szempontjából a továbbképzés. Országszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a feladat, de nálunk különösen indokolja 12