AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1960. Budapest (1962)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1960-ban

a folyamatban levő átszervezés, az új, bővülő funkciókra való felkészülés. Sajnos, kialakult módszerek sem házon belül, sem azon kívül nem állnak rendelkezésre; sőt nehezíti a jó megoldást, hogy az elmúlt években nem egy balul sikerült vállalkozás történt ezen a téren. Az új, kísérleti jellegű továbbképzés a KMK keretében indult meg, ahol négy párhuzamos formát indítottunk el: 1. folyóiratszemle, 2. egy-egy könyvtártudományi téma társas feldolgozása (kiselőadások, Symposion), 3. vita, 4. tapasztalatcsere-látogatások. Az állandó érdeklődéssel kísért összejövetelek beváltották a hozzájuk fűzött reményt, nem kis mértékben járultak hozzá a dolgozók fejlődéséhez. Kitűnt, hogy legtöbb eredményt a folyóiratszemlék és a kiselőadások nyújtják, az érdeklődés is ennél a két formánál volt a legnagyobb. A pártszervezettel és szakszervezettel való viszony 1960-ban is pozitív és fejlődő volt. Mindkét szervezet sokat tett a dolgozók neveléséért, politikai és szakmai tudatosodásáért, a soron levő feladatokra való mozgósításáért. Nagy lendületet vett az ideológiai oktatás, több szinten rendezett tanfolyamainkkal a dolgozók széles rétegeit sikerült megmozgatni. Külön ki kell emelnünk azt a segítséget, amelyet az 1961. évi terv előkészítése során nyújtott a párt- ill. szakszervezet. A terv alapelveit megvitatta először a pártvezetőség, majd a kibővített taggyűlés, utána pedig a párttagok és a szakszervezet egész apparátusa közreműködött abban, hogy az osztályonként rendezett tervmegbeszélés minél szélesebbkörű, elevenebb és eredményesebb legyen. Fontos szerepet töltött be egyre növekvő létszámával a KISZ szervezet is. Szakszervezetünkkel kapcsolatban pedig ezúttal is meg kell említenünk az OSZK Híradót, amely immár harmadik éve munkálkodott az egységes és pozitív intézeti szellem kialakításáért. Rendszeresen beszámolt a könyvtár eseményeiről, a vezetés döntéseiről, de ugyanakkor helyet adott a problémáknak is, vitát nyitott az aktuális szakmai kérdésekről. A könyvtár nemzetközi kapcsolatai egyrészt a bővülő csere- és kölcsönzési forgalom útján különösen a szocialista országok irányában fejlődtek, másrészt a személyes tapasztalatcserék és konferenciák eszközeinek felhasználásával szélesedtek. A Budapesten rendezett európai kiadványcsere-konferencia határozatai az OSZK javaslatai alapján a szocialista gyakorlat bizonyos vonásait is tükrözték. Résztvettünk a német könyvtárügyi intézet jubileumi találkozóján, a német demokratikus könyvtárak olvasószolgálati problémáit tárgyaló szocialista összejöveteleken, folytattuk a baráti országokkal, valamint az UNESCOval, az IFLA-val, a Zenei Könyvtárak Nemzetközi Egyesületével és más szervezetekkel folyó együttműködést. A könyvtárat 1960-ban is sok külföldi kereste fel, közülük elsősorban a K. Brückmann elvtárs által vezetett NDK-könyvtáros delegáció, amely a Könyvtártudományi Ankéton is résztvett, valamint a Cserekonferencia résztvevői, továbbá J. Stummvoll, a bécsi Nemzeti Könyvtár igazgatója, a pozsonyi egyetemi könyvtár két, könyvtárunk munkáját alaposan tanulmányozó munkatársa említendő. A könyvtár költségvetéséről az 1. táblázat ad tájékoztatást. A gazdasági és pénzügyi igazgatással megbízott Gazdasági hivatal gondoskodott a pénzügyi fedezet tervszerű felhasználásáról, ügyelt a pénzügyi fegyelem betartására, év közben átszervezte és pontosabbá tette a hitelnyilvántartások rendszerét. Amint a táblázatból is látható, év közben a rendelkezésre bocsátott pénzügyi fedezet nem bizonyult elegendőnek és ezért póthitelt kellett kérni. Ez azután többek között növelte az állományon kívül dolgozók 02-es rovatát, bár ennek 13