AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai 1958-ban és 1959-ben

A nemzetközi kapcsolatok fogalmi körébe az állandó levelezést és sűrű érintkezést kívánó csereforgalom a vételnél szorosabban beletartozik, ezért ezzel bővebben foglalkozunk. Minthogy az OSZK rendeltetésénél fogva elsősorban hazai dokumentumokat gyűjt (1959-ben a könyvgyarapodás 82%-a, a periodikaszaporulat 66%-a származott belföldről) saját csereforgalma állományának nagyságához képest az elmúlt két esztendőben sem volt túl jelentős. Mégis a csere ugyanolyan arányban gyarapította a könyvállományt, mint a külföldi és belföldi vétel együttesen, azaz 9% erejéig. Ha azonban csak a külföldről történt szerzeményezés módjait hasonlítjuk össze, kiderül, hogy a könyveknek kb. 70%-a, a periodikáknak pedig 45%-a érkezett csere útján. (A Nemzetközi Csereszolgálat egyébként az összesen behozott anyagnak kb. 1

/

3-át juttatta az OSZK-nak.) A csere igazi fontosságát abban látjuk, hogy 1959-ben a szocialista országokból származó könyvgyarapodás 90%-ban ezen az úton került könyvtárunkba. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a cserében érkező anyag összetétele sokszor nem volt teljesen megfelelő. A konkréten megjelölt kiadványok beszerzését nehezítette, hogy egyrészt a Gyarapítási osztály több év hátralékát gyors ütemben kívánta behozni, másrészt a külföldi cseretársak a kérések kielégítése terén aránylag csekély eredményességgel dolgoznak. Fontos munkát vállalt a csere további két területen; a nemzeti bibliográfiákban nem szereplő külföldi hungarikumok, továbbá a vétel útján ugyancsak nehezen hozzáférhető, de fontos könyvtártudományi kiadványok, működési jelentések stb. a csereforgalom keretében, illetőleg ajándékbekérések segítségével kerültek gyűjteményeinkbe. Az OSZK cseretársainak száma a két év alatt tovább emelkedett, a kapcsolatok ma már 46 ország 280 intézményére terjednek ki. Erőteljesen fejlődtek a szocialista kapcsolatok és kiterjedtek a Távol-Keletre is. Különösen a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Romániával, Finnországgal, Angliával, Belgiummal, az Egyesült Államokkal, Kanadával, Spanyolországgal és Dél-Amerikával bővültek a kapcsolatok. Legfontosabb csereanyagunk továbbra is a Magyar Könyvszemle, a Magyar Nemzeti Bibliográfia, az OSZK kiadványai (közöttük elsősorban a nagy külföldi visszhangot kiváltó 1957-es Évkönyv és az Új bibliográfiai füzetek Mozart és Schiller kötetei) valamint a Kötelespéldánycsoporttól igényelt és a kultúregyezményes cserében fel nem használt kurrens magyar könyv- és folyóirattermés tételei voltak. Változatlanul hiányzott az OSZK kiadványainak méltó formájú összefoglaló jegyzéke. A. cserekö\pont munkája 1959 végén kihirdetés előtt állt a Művelődésügyi Miniszter utasítása, amely a nemzetközi kiadványcserét országosan szabályozza. Ennek értelmében a magyar csereközpont Nemzetközi Csereszolgálat néven az Országos Széchényi Könyvtár keretében kétirányú feladatkörrel működik: egyrészt nyilvántartja, egyezteti a Magyarország és a külföld közötti kiadványcserét és tájékoztatószolgálatot lát el, másrészt bizonyos cserefajtákat központilag gondoz. 85