AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc munkáinak kiadástörténete. (Születésének 200.évfordulója alkalmából.)

feldolgozásával és sajtó alá rendezésével megbízta, 27 éves volt. Az ő érdeme, hogy kidolgozta és megvalósította a levelezéskiadványoknak azóta is egyetlen helyes módszerét, a leveleknek szoros időrendbe rendezését. Váczy munkája előtt csak egyetlen nagyobb terjedelmű írói levelezéskiadvány jelent meg, Arany János levelezése író barátaival Arany László sajtó alá rendezésében. Ezt a iC^w^-levelezés megindítása előtti évben adták ki, 1889-ben. Ez a munka azonban intő példa lehetett Váczy Jánosnak arra, hogy Arany László eljárását a levelek levelező-társak szerinti csoportosítását ne kövesse. A huszonegy kötetes levelezéskiadvány Kazinczy által írt és hozzá intézett, összesen 5393 db levelet közöl időrendben, 1763. febr. 16—1831. aug. 30-áig a félbenmaradt utolsó levélig. Váczy csa

k a Kazinczy inspektorsága alatt írt hivatalos aktaszerű levelezést nem osztotta a baráti levelezés közé. — Ennek összegyűjtése és kiadása ma is előttünk álló feladat. Kazinczy levelezéséből 1890-től 1911-ig az 1897. év kivételével minden évben megjelent egy kötet. A kötetek egyenként legalább hatszáz lapra terjednek. A levelek szövegét minden kötetben hosszú bevezető tanulmány előzi meg: a feltárt levelezésanyag irodalomtörténeti értékelése. A levelek szövege után a jegyzetanyag következik, majd névmutató, végül a levelek mutatója, előbb időrendben, azután levélírók betűrendjében. Sajnos, nem tudjuk, hol lappang, vagy egyáltalában megvan-e még valahol Váczy óriási jegyzet-apparátusa, amelyet a kiadványsorozat feldolgozásához készített. Csak egy kis töredék található meg az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. Váczy, ha csak lehetett, az autográf leveleket publikálta, s csak ezek hiányában közölt levélmásolatot vagy nyomtatásban megjelent szöveget. Minden levélszöveg után feltüntette, hol, melyik könyvtárban található a kézirat, vagy kinek a magántulajdonában van, s esetleg hol került már kiadásra. Az óriási levelezés összegyűjtése mellett a szövegközlés módja is sok gondot okozott Váczynzk. Kitűnik ez 1890. febr. 6-án Svylády Áronhoz írt leveléből: „A Kazinczy levelezésének 1. kiszedett ivét van szerencsém ide mellékelve megküldeni s alázatosan kérni a Nagy tiszteletű Urat: kegyeskedjék ezt főleg a kiállítás szempontjából bírálat alá venni s észrevételeit reá megtenni. Az orthographia az eredeti ugyan egészen: de ez alól a rövidítések kivételt képeznek. Hogy főleg a rövidítésekre nézve tájékozhassa magát a Nagytiszteletü Ur: idecsatolok az első szedésből 2 levelet, amelyeknek a 11. és 16. lapját méltóztassék az idecsatolt egész iv megfelelő lapjaival összevetni. A különbség azonnal szembetűnik. Az egész levelezésben igy óhajtanék eljárni, mert Szilágyi S., Fraknói, Fejérpataki és Nagy Gyula uraknak is ez a véleménye. Apró rövidítést zárójellel megjelölni: szerintük egészen nevetséges eljárás. Kegyeskedjék a Nagytiszteletü Ur becses nézetét erre vonatkozólag is pár sorban velem közölni és ez ivet lehetőleg mennél előbb hozzám visszajuttatni."

11 Váczy óriási erőfeszítést tett az országban szerteszét található Kazinczy levelek összegyűjtésére. Kiadványsorozata utolsó (21.) kötetének a bevezetéséből tudjuk meg, hol mindenütt, mely könyvtárakban, tudományos intézetekben és magánszemélyek gyűjteményében kutatott s tárt fel Ka^inczyleveleket. Ámde bármily körültekintéssel végezte is kutatását feltáró munkája nem lehetett teljes. Ezzel ő maga is tisztában volt. Első kötetének elő340