AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: A Szovjetunió európai részében megjelent magyar lapok 1917-1921

Tomszkban is jelent meg magyar hetilap 1920 októberéig. Kitűnik ez a Kivonatos jelentés a Központi Iroda 1920. évi működéséről c. közleményből, amely a moszkvai Vörös Újság 1921. jan. 15-i számában jelent meg. Ez a közlemény felsorolja az akkor megjelenő, úgyszintén a kevéssel előbb megszűnt magyar lapok címét: „Omszkban Vörös Újság, Taskentban Vörös Újság, Irkutszk ban Roham (ezelőtt Forradalom) c. újság jelentek meg. A szeptemberi értekezlet határozata következtében beszüntettettek a barnauli, jekaterinburgi, novonikolajevszki, tomszki, szemipalatinszki osztályok által kiadott hetilapok." Azt a határozatot, amelyről itt szó van, a moszkvai Vörös Újság 1920. okt. 17-i száma így ismertette: „Az Oroszországi Kommunista Párt Magyar Agitációs és Propaganda Osztályainak 1920. szeptember 27-én tartott első rendkívüli, sorrendben második értekezlete . . . elhatározza, hogy 1. Tanácsoroszország területén 3 újság kiadását tartja szükségesnek és pedig egyet Moszkvában, a Központi Iroda kiadásában, egyet Omszkban, a szibériai területi iroda kiadásában, és egyet Turkesztánban, a turkesztáni területi iroda kiadásában. A három lap központi irányítás alatt áll. . . 5. Az összes, vidéken eddig megjelent és az első pontban nem említett újságok az értekezlettől számított egy hónapon belül megszűnnek." Ez a határozat persze nem vonatkozott a Vörös Hadsereg által kiadott magyar lapokra, ezek azonban -— a hadműveletek fokozatos megszűnése következtében •— ez idő tájt szintén megszűntek. * A moszkvai magyar lapokban jelentek meg a párt legkiválóbb magyar harcosainak, vezetőinek cikkei. Nevezetesebb cikkírók a Vörös Újságban (1919—1921): Hamburger Jenő (a bécsi Proletárból átvett cikkel), Kun Béla, Landler Jenő, Dr. MünnichFetenc, Pogány József, Varga Jenő. Igen sok cikkel szerepel Rudnyáns^ky Endre, aki később renegát lett. A Szociális Forradalom munkatársai sorában ma már alig ismert neveket is találunk, mint pl. Pusztai János (költő), Zsiga Mihály. A Szociális Forradalom legtöbb cikke névtelenül, vagy álnéven (Odesszai, Viator stb.) jelent meg. A moszkvai Vörös Újság legtöbb cikke alatt ott áll az író neve. A lap 1920. nov. 21-i száma közölt egy olyan hivatalos jelentést is, a krími (Wrangel) hadszíntérről, amelynek aláírói: „A déli front parancsnoka: Frunze. A Forradalmi Katonai Tanács tagja: Kun Béla." A Szovjetunióban 1917—1921 között megjelent magyar lapok sok érdekes írásművet, sok igazán magas művészi színvonalú mozgalmi írást közöltek. Ezeket a lapokat már csak ezért is különleges hely illeti meg a magyar mozgalmi sajtó történetében. A vezető magyar forradalmárok újságcikkek által élesztették a lelkekben az igazi forradalmi meggyőződést, amelynek segítségével győzelemre lehetett vinni a forradalom ügyét. „A meggyőződés az a fegyver — olvassuk az egyik újságban —, amely ellen hiába minden ölő szerszám: azért ha meg vagytok győződve a forradalom szükséges, és elkerülhetetlen voltáról, akkor legyőzhetetlenek vagytok!"

5 ( Hogy bemutassuk a robbanásszerű forradalmi hévvel kibontakozó mozgalmi sajtó, a lapokban megjelenő lírai fogantatású mozgósító cikkek, felhívások, szózatok stílusát, szemléltetés végett közlünk egy terjedelmesebb részt a moszkvai Vörös Űjság 1921. jan. 15-i számában névtelenül megjelent Vörös hősök! c. cikkből: „Vörös hősök, vörös magyarok, szibériai partizánok, Kolcsák legyőzői, kiskunsági földművesek ti is pihenni tértek. . . 246