AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: A Szovjetunió európai részében megjelent magyar lapok 1917-1921

Végigharcoltátok orosz testvéreitekkel az Amurtól a Fekete-tengerig a világ dolgozóinak felszabadításáért vívott első nagy harcot győzelmesen, az ellenforradalom gyáva hordái eszeveszetten menekültek puszta híretek hallatára. Az orosz munkásság elvtársi kézszorítással búcsúzik tőletek, nemzetközi vörös katonák, s ebben a kézszorításban ígéretet tesz, hogy akkor ha a Tisza vonalán ismét megdördülnek a felszabadító fegyverek, otthagyja a gyárat, az ekeszerszámot s elmegy segíteni a ti soraitokba éppen úgy, ahogy ti tettétek azt az Uraiban meg a Donon. Száz halállal szembenéztetek, mindig csak előre vittétek, győzelemre a vörös lobogót Judenics ellen, lent délen Denikin szétverésénél, messze Keleten Szemenowval szemben s a turkesztáni homoksivatagok rajvonalaiban mindig az elsők elsői voltatok. Szibériai vörös magyarok! A forradalom útja nyugatra vezet. . . s legyetek ti szibériai vörös magyarok első őrszemei a viíágforradalomnak." A Szovjetunió területén 1918—1921 közt kibontakozó magyar forradalmi sajtó élete erősen össze van szövődve a magyarországi sajtó életével: egyetlen egységet alkot vele, alig lehet tőle különválasztani. Egyes itteni és ottani lapok kölcsönösen folytatják egymást. A budapesti Vörös Üjság több előde és utóda a Szovjetunióban jelent meg. Az újabb magyar sajtónak, különösen az 1919. év magyarországi sajtójának gyökereit és hatását nem látjuk világosan, ha nem fordítunk figyelmet a Szovjetunió területén kivirágzó magyar újságírás termékeinek felkutatására és megismerésére. IV A Szibériai magyar lapok tárgyalása során részletesen foglalkoztunk a legelső szibériai magyar lap szerkesztőjének, Ligeti Károlynak (1890—1919) újságírói működésével. Mivel éppen jelen cikkünk megjelenése időpontjában, 1960 decemberében emlékezünk meg az ő születése 70-ik évfordulójáról, hasznosnak láttuk, hogy a Szovjetunió európai részében megjelent magyar lapokban talált adatokkal is kiegészítsük azt, amit korábban elmondtunk az omszki lapszerkesztőről. I Ligeti Károly tevékenységének híre, tetteinek, mártírhalálának fénye átsugárzott az Ural hegyláncán is, eljutott Moszkváig: tükröződését a moszkvai lapok hasábjain is megfigyelhetjük. A moszkvai Szociális Forradalom* már 1918. dec. 18-i számában említi a lapszerkesztő Ligeti Károlyt, a „szibériai nemzetközi kommunista mozgalom sebesült vezérét". Közli, hogy a harcok során Ligeti 2LZ ellenforradalmárok fogságába esett és a fehérek, mint súlyos sebesültet, a tobolszki kórházban gyógyították. A moszkvai Vörös Újság 1921. febr. 19-i számának Pártélet rovatában rövid közleményt olvasunk a párt szibériai Területi irodájának (Terir) tevékenységéről. Ez a beszámoló megemlíti, hogy a „Ligeti-emlékmű felállítására a Terir több mint 400 ezer rubelt gyűjtött". Ligeti életművének értékelése szempontjából nagyjelentőségű hír ez, hiszen meghalt lapszerkesztők emlékének ilyen megörökítésére másutt nem gondoltak ezekben a súlyos években. Ily szempontból ugyancsak érdekes az a másik közlés is, amit a lap 1921. febr. 12-i számában, szintén a Pártélet rovatban találunk: „az irkutszki osztályon a pártélet élénkítésében 247