AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: A Szovjetunió európai részében megjelent magyar lapok 1917-1921

A lap következő száma azonban már feltüntetett dátummal jelent meg 1918. jan. 3-án.

4 Az 1918. febr. 10-én megjelent omszki Forradalom volt az első forradalmi magyar lap, amit elsősorban a hadifoglyok számára írtak. A korábban indult Nemzetközi Szocialista célja: az ellenség táborában való agitáció volt, „a hadifoglyok között való agitáció"-val csak mellékesen foglalkozott. Kun Béla világosan ír erről: „Ezt a lapot elsősorban az osztrákmagyar fronton való terjesztés céljára írtuk." (Riadó. 17. 1.) A munkás- és katonaküldöttek tanácsa nemzetközi osztályának magyar lapja, a Nemzetközi Szocialista, 1918. febr. 23-án szűnt meg. Megszűnése után néhány héttel, 1918. ápr. 3-án indult meg Moszkvában az Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportjának lapja, a Szociális Forradalom. A megjelenési hely és a kiadó különbözése ellenére az utóbbi lap az előbbi utódjának tekinthető. A Szociális Forradalom abban az idő tájban szűnt meg, amikor Magyarországon a Tanácsköztársaság megalakult és a korábban megindult budapesti Vörös Újság átvette a magyar kommunisták mozgalma szolgálatában azt a központi szerepet, amit korábban a Szociális Forradalom töltött be. A moszkvai és a budapesti központi magyar kommunista lap közti szoros kapcsolatot, leszármazási viszonyt, határozott szavakkal állapítja meg a Vörös Újság egyik utolsó (1921. aug. 31.) számának A Vörös Újság olvasóihoz! c. cikke: „Szociális Forradalom címmel indult el meggyőző forradalmasító és harcos útjára az első magyar nyelven megjelenő kommunista újság. A Szociális Forradalom Magyarországon a Vörös Újság címet vette fel, mint a K. M. P. hivatalos lapja... A Szociális Forradalom magvetése hívta életre a Vörös Újságot Magyarországon, a Vörös Újságnak elhintett magvaiból újból szociális forradalom fog fakadni Horthy-Magyarország területén." A moszkvai és budapesti központi magyar pártlap közti kapcsolatot, folyamatosságot különösen világos szavakkal fejezi ki a Szociális Forradalom 1919. febr. 19-én megjelent számának Olvasóinkhoz! c. cikke: „A Szociális Forradalom abban az alakban, azzal a tartalommal, ahogy eddig volt, mai számával megszűnik. Olvasóink tömege már ott van, a még megmaradtak mielőbb kövessék Őket budapesti pártlapunk, a Vörös Újság táborába." A két lap kapcsolatát a szerkesztők személye is mutatja: mindkét lap szerkesztőbizottságában ott volt Kun Béla és Szamuely Tibor. 1918 tavaszán a Szovjetunió igen sok nagyvárosában, ahol volt magyar foglyok nagy számmal éltek, indult magyar nyelvű forradalmi újság. A hazafelé törekvő foglyok mozgását, ide-oda hullámzását, illetve az ellenforradalmi front vonulásának irányát követve, később is hol ebben, hol abban a városban jött létre új magyar forradalmi lap. Néhány hónap vagy legfeljebb egy-két év elteltével a magyar lapok, a foglyok létszáma fogyásának, a hadifogoly-hazaszállítási művelet előhaladásának arányában, megszűntek. A lapok megszűnésének menete pontosan tükrözi a kiürítési folyamat előhaladását. A Központi Büró július hav^jelentése című közleményben {Vörös Újság. Moszkva. 1920. aug. 8.) azt olvassuk, hogy 1920. július hónapban „Tanácsoroszország területén a következő helyeken jelentek meg újságok: Omszk, Taskent: Vörös Újság, Novonikolajevszk: Kommunizmus, Krasznojarszk: Roham, Ekaterinburg: Világforradalom." (4. 1. a Pártélet rovatban.) Az itt felsorolt 6 lapon kívül még Barnaulban, Szemipalatinszkban és 245