AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: A Szovjetunió európai részében megjelent magyar lapok 1917-1921

magyar munkásmozgalom történetét és a magyar internacionalistáknak a Nagy Forradalomban játszott szerepét föltárhassa. Az első magyar kommunista pártszervezetek Oroszországban alakultak 1918-ban, de a szervezkedés már 1917-ben megindult. A Szovjetunió területén a magyar kommunista mozgalom 4 évig élt, 1921 őszén szűnt meg, amikor a volt magyar foglyok túlnyomó része már elhagyta Oroszországot. Ennek a jelentős mozgalomnak keretében bontakozott ki a magyar kommunista sajtó. Bibliográfiánk adatai szerint Oroszországban 1917. december —1921. október között összesen 44 magyar kommunista lap jelent meg. Hazánkban az első kommunista lap 1918 decemberében indult. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején több száz kommunista lap tűnt fel Magyarország különböző városaiban és községeiben, ezek azonban a Tanácsköztársaság bukásával mind megszűntek, úgyhogy több évig, még csak illegálisan sokszorosított kommunista lap sem jelent meg hazánkban. A magyar Tanácsköztársaság bukása (1919. aug. eleje) és az oroszországi magyar kommunista sajtó megszűnése (1921) azonban nem jelentette egyúttal a magyar kommunista sajtó megszűnését is. A magyarországi kommunizmus emigránsai és az Oroszországból szülőföldjükre hazatérő, vagy külföldre vándorló magyar hadifoglyok számos országban teremtettek kommunista mozgalmat, és ami ezzel együtt jár, kommunista sajtót. Magyar kommunista lapok indultak Csehszlovákiában, Ruszinszkóban, Romániában, Jugoszláviában, Ausztriában és Amerikában is: mindenütt, ahol magyar munkások nagyobb számban éltek együtt. 1921 tavaszán 18 magyar kommunista lap élt, ezek közül egy sem jelent meg Magyarországon, a Szovjetunióban is csak kettő. Ennek a sok országban kibontakozó magyar mozgalmi sajtónak végső gyökereit a Szovjetunióban született magyar kommunista sajtóban találjuk meg. Csak a kommunista sajtó egészének áttekintése, széleskörű vizsgálata ad majd módot arra, hogy a szétsugárzó hatás áramlásának útjait földeríthessük. A moszkvai Vörös Újság 1921. május 21-i számának „Magyar kommunista kiadványok" című közleménye felsorolja az akkor megjelenő összes magyar kommunista lap címét.

20 Ezek közül 6 napilap: Fáklya (Kolozsvár), Világosság (Brassó), KassaiMunkás(Kassa), Munkásújság (Uzsgorod), Munkás (Pécs—Jugoszlávia), Előre (New York). „Hetilap és hetenként 2-szer megjelenő pártlap 8 van":Proletár (Bécs), Úttörő (Rózsahegy), Népakarat (Lucenec), Munkáslap (Komárom), Népszava (Pozsony), Vasutas (Kassa), Vörös Újság (Moszkva), Vörös Újság (Omszk). Az ifjúság számára kiadott kommunista lap 3 jelent meg ekkor: Értesítő (Bécs), Ifjú Gárda (Szlovákia), Ifjú Proletár (Szlovákia). A felsorolás megemlíti még „a kommunista Ifjúmunkás Internacionálé magyar nyelvű kiadását" (Bécs). A kommunista világsajtó történetében mindenesetre jelentős hely illeti meg a mozgalom első időszakában megjelent nagyszámú magyar lapot. III Az első magyar forradalmi lapnak, az 1917. dec. elején Pétervárott megindult Nem^etkö^i Szocialistának

3 első fennmaradt száma (1917. dec. 31. körül) falragasz-szerű, a megjelenés időpontja a lapfejen nincs feltüntetve. 244