AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: A Szovjetunió európai részében megjelent magyar lapok 1917-1921

Az orosz és magyar lapok kölcsönösen vettek át egymástól cikkeket, nyilatkozatokat, felhívásokat. A német nyelvű forradalmi hadifogolylapokra vonatkozóan is figyelemreméltó adatokat találunk a magyar hadifogolylapokban. így például a csak német nyelven megjelenő Fackel című lap megindulásáról nyilvánvalóan orosz nyelvből fordított hírt közöl a Háborús Hírek c. kézírásos szibériai magyar lap 242. száma (1917. XII. 24—1918. I. 6.): JPetrograd, XII. 7. — A hadifoglyok számára kiadott újság neve: Fáklya." Az ellenforradalom tábora által kiadott nyomtatott lap, a Szovjetunió területén magyar nyelven egyetlen egy sem jelent meg. Cseh nyelvű ellenforradalmi lap maradt ránk, ilyen például a Ceskoslovensky Denmk, amely 1919-ben Omszkban jelent meg, a Sibirská armada (Západni fronta) kiadásában (Roc. II. Cis. 63. [330.] v nedéli 16 brezna 1919. LT). 'j n • Nem tűztük célul magunk elé, hogy megírjuk a forradalom éveiben Oroszország területén kibontakozó magyar újságírás történetét. Ebben a bevezető részben nem törekszünk sem rendszerességre, sem teljességre, csupán a tárgykörbe tartozó néhány kévéssé ismert és érdekes adat, összefüggés ismertetése, néhány új szempont fölvetése a célunk. Az oroszországi magyar forradalmi lapok létrejöttének körülményeit, az általuk vállalt politikai feladatokat és betöltött szerepet, nem tartottuk szükségesnek részletesebben ismertetni itt, mert ezekre nézve bővebb tájékoztatást ad Miki György 1956-ban megjelent kitűnő értekezése, amely az 1917—1918. évek történetével foglalkozik.

2 Mondanunk sem kell, hogy Miki tanulmánya, sem sajtótörténeti, sem párttörténeti szempontból nem meríti ki a választott tárgyat, hiszen nagyon gazdag az a forrásanyag, amit az oroszországi magyar lapok a magyar munkásmozgalom történetének kutatói számára nyújtanak. Elvégzendő feladat: akár csak statisztikai jellegű, regisztráló módszerrel is számbavenni, egybegyűjteni a lapokjban található adatokat, külön-külön sorravéve a különböző jellegű közleményeket, mint amilyenek például: közlések az akkor ott megjelenő magyar könyvekről, röpiratokról, beszámolók a rendezett ideológiai tanfolyamok időpontjáról, helyéről, témáiról, előadóiról és résztvevőiről, közlemények rendezett gyűjtésekről (milyen célra, honnan, mekkora összeg érkezett be?), hírek a városból távozott magyarokról (hová, mi célból hányan mentek el?), hírek hadifoglyok részvételéről tömeggyűléseken, utcai felvonulásokon, tudósítások a szervezetek értekezleteiről, vezetőségválasztásáról, határozatairól, a tagok és tagjelöltek létszámának alakulásáról, jelentések a különféle pártfeladatok végrehajtására kiküldött párttagok számáról, magyar internacionalistáknak fegyveres harcokra való mozgósításáról és a harcokban való részvételéről, valamint a szocialista gazdasági élet megindításában végzett munkájáról. Aki majd, a Milei által kezdett munkát folytatva, számbaveszi, hogy az oroszországi magyar lapok híreikkel, vezércikkeikkel, még szépirodalmi jellegű írásaikkal is, milyen magatartásra, milyen feladatok vállalására mozgósították a volt hadifoglyokat, az szilárd alapot nyer ahhoz, hogy az oroszországi 16* 243