AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Berlász Jenő: Istvánffy Miklós könyvtáráról

magyar történelmi vonatkozású kódexeket valószínűleg nem kapták meg, átvették ellenben a teológiai s nyilván a filozófiai tárgyú kéziratokat. A Históriáé kútfő-anyagául szolgáló gazdag kéziratgyűjteményen minden bizonnyal a három lstvánffy-lány, Orsolya Lipcsey Jánosné, Éva Draskovics Jánosné és Katalin Keglevich Györgyné, illetőleg általuk a három említett család osztozott.

137 Ez ugyanis olyan anyag volt, amelyre történeti és politikai vonatkozásainál fogva sokkal inkább szüksége lehetett a családnak, mint a zágrábi kollégiumnak. Az örökösök birtokából azonban — úgy látszik — a gyűjtemény évszázadok folyamán többé-kevésbé szétszóródott. Ami az Istvánffy-könyvtár nyomtatvány-gyűjteményét illeti, ennek szétszóródása is nyilvánvalónak látszik. Sorsát a következőkben vázolhatjuk. A budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattárában fennmaradt a Jézus Társaság zágrábi házának nyilván a rend feloszlatása és javainak lefoglalása alkalmából készült könyvtárj egyzéke.

138 Ebben azonban sajnos a könyvállomány különböző eredetű rétegei általában nincsenek megjelölve, s így nem tudható meg, mely műveket tekinthetünk lstvánffy hagyatékából valóknak. Csupán sejtéseket lehet a XVI. századi történelmi anyaggal kapcsolatban megkockáztatni azokban az esetekben, amikor a Historiae-nuk mit ismert forrásaival találkozunk. Ezen túl esetleg kiindulási alapot s szempontokat is kaphatunk a további kutatásokhoz. A jegyzék (Catalogus librorum bibl[iothecae] Soc[ietatis] Jesu Zagrabiensis) összesen 3126 művet foglal magában 22 tudományszakból. Minden mű sorszám, cím, forma, példányszám, kiadási év és hely megjelölésével van feltüntetve. A sorszám-rovatban ezenkívül a legtöbb könyvnél bizonyos jel (K., vagy S.C., vagy +) is szerepel. Ezeknek jelentésére nézve a lajstrom elején találunk magyarázatot. Kiderül, hogy a jelek a könyvtár állományának II. József császár rendelete alapján 1786-ban történt szétosztását mutatják. K-val jelölték azokat a könyveket, amelyeket Kercselich Boldizsár Ádám 1777-ben kelt adománylevelével a zágrábi jogakadémiának ajándékozott,

139 annak a tanintézetnek, amely 1773 óta a jezsuiták könyvtárát is birtokolta. Ez a hagyaték „publico patriae usui" szolgált s mint ilyen nem kerülhetett felosztás alá. Az S.C. jellel megjelölt könyveket József császár a pesti papnevelő szemináriumnak (Seminario Cleri Pestiensis) szánta. Ezek tehát Pestre voltak irányítandók. Kereszt (+) jelet a zágrábi akadémia számára fenntartandó anyag kapott. Megjelöletlenek maradtak azok a művek, amelyeket a pesti egyetem használatára kívánt bocsátani a császár. Ez a szétosztás számunkra annyiban érdekes, hogy útmutatással szolgálhat azoknak a műveknek felkutatására, amelyeknek IstvánffyYioz tartozását feltételezni lehet. Áttekintve a jegyzéket, megállapíthatjuk, hogy a bennünket elsősorban érdeklő szakcsoportok, így a Historia-szak is, túlnyomórészt Zágrábban maradtak. A pesti egyetemnek a magyar vonatkozású művekből meglehetősen csekély rész jutott, a pesti szeminárium pedig kizárólag hittudományi munkákat kapott. Az is megállapítható, hogy az elosztásnál a jegyzékben foglalt összes anyag túlnyomó többsége Zágrábban maradt. A legkecsegtetőbb kutatási területet számunkra mindenesetre a jezsuita törzsanyag nyújthatja, de biztató lehet ennek kiegészítő részében, a Kercselichhagyatékban való kutatás is, hiszen említettük, hogy lstvánffy Miklós szél232