AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Berlász Jenő: Istvánffy Miklós könyvtáráról

nyilván abban rejlett, hogy nagy alkotása, a Históriáé négyszeresen is ki volt adva s így a vele való foglalkozás nem tűnt fel elsőrangú feladatnak. így történt, hogy amíg Istvánffy történetíró kortársainak (Forgách Ferencnek, S^amoskö^j Istvánnak, Baranyai Decsi Jánosnak)

55 művei szinte kivétel nélkül helyet kaptak a Monumenta-sotozatban, s ennek kapcsán, vagy ebből kiindulva életük és munkásságuk körülményei is messzemenően feltárultak, Istvánffy a századvégig a tervszerűtlen tallózgatások mezejére szorult. A szóban forgó új korszakban Istvánffynak. elsőül (1851—1853) Toldj Ferenc szentelt figyelmet úttörő magyar irodalomtörténetében. Előadásában nem átfogóan, nem is összefüggően beszélt tárgyunkról, közlései mégis igen fontosak, mivel nemcsak megemlítette Istvánffy könyvtárát — amely szerinte Pozsonyban volt —, hanem több adattal szolgált a könyvtár anyagára nézve is, felsorolva néhány régebbi történetírónak állítólag Istvánffy bibliotékájába került kéziratait. Történész oldalról ugyanebben az időszakban (1859) Nagy Iván, genealógus, gyarapította Istvánffyta vonatkozó tudásunkat Magyarország családainak V. kötetében. A családi leszármazás fővonalainak tisztázása mellett szóbahozta a könyvtárat is, és a Hormayr—Mednyáns^ky-íéle. adatot megtoldotta a maga kutatásainak egy megállapításával. „Könyvgyűjteményét [Istvánffy] — írja — a zágrábi jezsuitáknak hagyta. Innen a pesti Egyetemi Könyvtárba került, hol Istvánffy könyvei közül több darab található szépen bekötve, a borítékon címerrel. Pl. Missae Graecae Aegypticae."

56 Két évtized múlva (1882) Nagy Iván a Turul című folyóiratban újból megtárgyalta az Istvánffyakat. Ez alkalommal a könyvtárról a következőképpen nyilatkozott: „Miklósnak gazdag becses könyvtára volt, melyet a jezsuiták zágrábi residentiájának hagyományozott." Ehhez jegyzetben még hozzáfűzte: „Ilyenek ott a többi közt, amint jegyzeteim közt találom: 1. Missae Graecae Aegypticae 4-r. stb. 2. Cardanus Hier. De Somnis. Basileae, 1584. 4-r. stb. És egy szorgalmas bibliographus ott még sokat találhatna Istvánffy Miklós könyvtára catalógusának reconstruálására. "

57 A század utolsó tizedében ketten is foglalkoztak Istvánffyval: Kerékgyártó Árpád az Irodalomtörténeti Közlemények-ben

58 (1893) és Starck Andor történész szemmel a debreceni kegyesrendi gimnázium értesítőjében

59 (1895). Ezek a tanulmányok először tették korszerű kritikai vizsgálat tárgyává a Historiae-t, találó megjegyzéseket fűzve többek között forrásaihoz is. A könyvtár-kérdésről azonban semmi újat nem hoztak.

60 Károlyi Árpád nagyhírű publikációja (Illésházy István hütlenségi pöre) mélyen belevág Istvánffy Miklós életébe, de szűkebb tárgyunk szempontjából fontossága nincsen.

61 A XIX. század folyamán ezen túl többnyire csak családtörténeti adalékok (kisebb-nagyobb források, forrásrészletek) kerültek nyilvánosságra a történettudományi periodikákban (főleg a Századokban

62 és a Történelmi Tarban);

63 ezeknek tárgyunkra nézve csak közvetett jelentőségük van. A XX. század irodalmának áttekintésénél elsősorban Holub József munkásságáról kell megemlékeznünk. Holubot ismételten foglalkoztatta Istvánffy származása, élete és életműve. Mindaz az eredmény, amit jelenleg újként tartunk számon, túlnyomórészt az ő kutatásainak köszönhető. Munkássága ebben a körben egy nagyobb tanulmányt, egy szövegkiadást és négy kisebb 218