AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Berlász Jenő: Istvánffy Miklós könyvtáráról

cikket ölel fel. Témánkat azonban nem mindegyik érinti. 1909-ben készült első munkájának (Istvánffy Miklós Históriája hadtörténelmi szempontból) jelentőségét részünkre főleg bevezető fejezete, a 30 lapra terjedő Istvánffyéletrajz adja meg.

64 Mindmáig ez a legbővebb és leghitelesebb biográfia; a benne feljegyzett tények — újak és régiek — jórészt ellenőrizve vannak s gyakran levéltári forrásokra támaszkodnak, így a könyvtárra vonatkozó adata is.

65 Ugyancsak 1909-ben jelent meg Holubnak egy genealógiai cikke az Istvánffy-családról. Ebben a könyvtárról semmi újat sem mondott.

66 Egy másik, 1912. évi Holub-cikk (Pannónia és Dacia Istvánffy Históriájában) keretében sem került szóba a könyvtár, de a Históriáé antik vonatkozásait alátámasztó források ismertetésével segítséget nyertünk benne a könyvtár anyagának rekonstruálásához.

67 További fontos támpontokhoz juttat bennünket Holub Istvánffy Pál-tói szóló rövidebb tanulmányában, rámutatva az Istvánffy-könyvtát alakulásának kezdeteire.

68 Holub munkásságának függelékeként tekinthető az a doktori értekezés, amelyet egy emberöltővel később (1940)Fodor Henrik készített a pécsi egyetemen, nyilván Holub professzor irányítása mellett. A Históriáé forrásainak nyomozásával egyben-másban ez az értekezés is hozzájárulhat az Istvánffykönyvtár állományának tisztázásához.

69 Történész oldalon még két kisebb Istvánffy'-cikket kell megemlítenünk: Biró Vencelét (Istvánffy Miklós, mint világtörténelmi iró)

70 és Makoldy Sándorét (Istvánffy Miklós történeti szemlélete).

71 Kérdésünk tisztázásához egyiktől sem kaphatunk segítséget. Irodalomtörténetírásunk a századforduló után Istvánffy Miklóst nem tekintette többé saját tárgykörébe tartozónak. Az újabb kézikönyvek legfeljebb pár sort szentelnek a „történetírónak", s nem igen fordult elő róla szóló közlemény a szakfolyóiratokban sem. Az Irodalomtörténeti Közlemények századunkban csak egyetlenegy cikket szentelt Istvánffynzk 1922-ben (Holik Flóris: Istvánffy Miklós, mint költ'ó)

7% Azt a kiadványt is, amely irodalomtörténeti esemény számba ment (Carmina Nicolai Istvánffy), a történész Holub József és a klasszikus filológus juhász László rendezte sajtó alá.

73 Nem csodálható tehát, ha az Istvánffy-könyvtátm nézve erről a részről semmiféle tájékoztatást nem kaphatunk. Szándékosan hagytuk utoljára azt az írást, amely az újabb időknek kétségtelenül legjelentősebb Ir/rá/z^-tanulmánya, Bóta Károlynak 1938-ban megjelent Istvánffy Miklós című értekezését.

74 Ebben a szerző 43 lapon teljes képet rajzol Istvánjfyról, az egész embert mutatja be: nem csak az államférfit, vagy a tudóst, vagy a költőt, hanem valamennyit együttesen. Nyilván a hiányzó monográfia pótlására törekedett. Bóta munkája százötven év óta az első, amely az Ir/tó^/^-könyvtárról is többet tud mondani annál a már szinte stereotyppá vált mondatnál, hogy gazdag könyvtárának egy részét Istvánffy paukoveci birtokával együtt a zágrábi jezsuitákra hagyta. Ez főképpen annak köszönhető, hogy a szerző figyelemmel kutatott mind az Országos Széchényi Könyvtár, mind az Egyetemi Könyvtár kézirattárában, s itt kezébe kerültek Istvánjfynak nemcsak általunk ismertetett kódexei, hanem egyéb emlékek is, Istvánffy könyvtárára vonatkozók. így születhetett 219