AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: Hans Sebald Beham metszeteinek útmutatása egy XVI. századi csonka perikópás könyv meghatározásánál

szolgáló perikópás könyvét. Minden más szemponttól eltekintve, e rövid időre a három RuUsdr-kötet kinyomtatása is elég munkát adhatott a nyomdának. Hoff halter alsólendvai tevékenységének Miksa főherceg 1574. február 7-én kelt leirata vetett véget, mely felszólította Bánfi László lendvai földbirtokost, hogy távolítsa el az uradalmában működő eretnek könyvnyomtatót.

28 A parancs foganatosítása néhány hónapba tellett; Hoffhalter befejezte a Postilla-kötetet, majd Drávavásárhelyre menekült. Itt Zrínyi György támogatásával Werboc^i Decretumának horvát fordítását, és Buchich Mihály belicei protestáns lelkész három horvát nyelvű munkáját nyomtatta ki.

29 A később eretnek könyvekként elégetett Buchkh-művek közreadása miatt Hoffhalternek Drávavásárhelyről is menekülnie kellett. Nyomdáját azonban ez alkalommal már nem tudta magával vinni. 1577-ben Debrecenben a helyi nyomda felszerelésével folytatta tovább könyvnyomtató tevékenységét. Visszatérve a Hoffhalter-nyomdaban készült evangéliumok és epistolák című nyomtatvány megjelenési körülményeinek kutatására, elképzelhető volna az a lehetőség, hogy Hoffhalter Rudolf távozása után ismeretlen nyomdász próbált szerencsét a Zrínyi'-birtokon kallódó nyomdai felszereléssel, kinyomtatván az egyetlen példányban fennmaradt kis perikópás könyvet. Drávavásárhelyt azonban aligha volt szükség magyar nyomtatvány közreadására, még kevésbé perikópás könyvre, hiszen a környékbeli magyar prédikátorok munkáját Kultsár György bőséges magyarázatokat tartalmazó Postillája jobban megkönnyítette, mint a kizárólag bibliai szövegeket közreadó perikópás könyv. Valószínűbbnek tűnik, hogy a Heltai-féle második perikópás könyv után készült kis nyomtatvány még Erdélyben jelent meg, de nem Hoffhalter Rafael idejében, hanem a gyulafehérvári nyomdának abban a hanyatló időszakában, mely a kitűnő nyomdavezető halálát követte. A kis kötet hibásan nyomtatott I és K íve Hoffhalter Rafaelnél, vagy Rudolfnál gyakorlatlanabb, gondatlanabb nyomdászra vall. Pontosan alátámasztja ezt a datálást a fametszetek dúcain megfigyelhető romlási folyamat. Az illusztrációk többségéről az 1558-ban Bécsben kiadott Breviárium Strigoniensebtn még kifogástalan lenyomat készült, a perikópás könyv illusztrációin már a dúcok kisebb sérüléseinek nyomai láthatók, végül az 1574-ben megjelent Kultsár Postillahan egészen szembetűnő az azonos metszetek dúcainak romlása. * Az elmondottak alapján az Országos Széchényi Könyvtár Evangéliumok és epistolák című, XVI. századi csonka nyomtatványa 1569 táján a gyulafehérvári Hojfhalter-nyomdában jelenhetett meg. Szövegében Heltai Gáspár második kolozsvári perikópás könyvét követi; kisméretű tetszetős illusztrációit valószínűleg bécsi fametsző készítette, Hans Sebald Beham nürnbergi művész népszerű újszövetségi illusztrációi után. E néhány adat, egyetlen nyomtatvány megjelenési körülményeinek tisztázása, hosszadalmas és sokoldalú vizsgálódást igényelt, de ugyanakkor a kérdéses nyomtatvány meghatározásán túlmenően egyéb érdekes eredményekre is vezetett. A könyv metszeteinek vizsgálata — Hans Sebald Beham 199