AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: Hans Sebald Beham metszeteinek útmutatása egy XVI. századi csonka perikópás könyv meghatározásánál

Ugyané^ a szöveg a Mantskovit kiadásból: Mikor lattandgyatoc az puztafagnac vtalatoffagat, mellyről ízolt Dániel Propheta, hogy á fzent helyen ál: A ki ezt oluaffa, meg értse. . . A második kolozsvári Evangéliumok és epistolák című kiadvány és a Hoffhalfer-iiyomda perikópás könyve között megállapítható szerkezeti és szövegegyezések ismeretében felettébb érdekes annak a kérdésnek tisztázása, vájjon melyik kiadás készült a másik után. A kolozsvári kiadás egyetlen csonka példányában a nyomtatvány megjelenési adatait feltüntető kolofon nem maradt fenn. S^abó Károly szerint kinyomtatásának időpontja „a vele egybekötött Isteni dicséretek élőbeszédéből következtetve, 1570—1574-re tehető."

22 S^abó Károly e nyomtatványok datálásánál két körülményt vett figyelembe: Heltai Gáspárnak az unitarizmushoz való csatlakozását — mely 1568-ban következett be

23 —, s az Isteni dicséretek előszavának Heltai vénségére utaló megjegyzését. Ez utóbbi azonban nem tekinthető megnyugató bizonyítéknak, mert Heltai már A. Bibliának második m^'ben (S^abó I. 57.) a következőket írta: „Kéried a mi kegyes attyánkat, legyen kegyelmes hozzám ... és immár vénségomben ne hadgyon..." Heltainak ez a megjegyzése legkésőbb 1565-ből származhatik, mert A. Bibliának második rés^e 1565-ben jelent meg. Szabó feltevésével szemben tehát valószínűbbnek látszik Zoványi Jenő megállapítása, mely szerint Heltai Isteni dicséretek és könyörgések című munkája 1568 táján, második perikópás könyve viszont 1560 táján jelent meg.

24 Ismeretes, hogy a Hojfhalter-nyomda. első magyarországi kiadványa 1565-ben látott napvilágot. Hoffhalter Rafael valószínűleg már 1563-ban Debrecenben tartózkodott, de az bizonyosra vehető, hogy a lengyel származású, Bécsből menekült nyomdász nem magyar perikópás könyv összeállításával kezdte működését. Másrészről az sem valószínű, hogy a bibliafordító id. Heltai Gáspár második perikópás könyve kinyomtatásakor idegen szöveget használt volna mintaképül. Nyilvánvalóan a kolozsvári kiadás jelent meg korábban — 1560 táján. Ez az időpont tehát a Hoffhalternyomda perikópás könyve megjelenésének terminus post quem-je. Hoffhalter Rafael Debrecenben, Gyulafehérvárott és Váradon nyomtatott. A kitűnő nyomdász 1568 derekáig állt a vállalkozás élén.

25 Halála után a nyomda továbbdolgozott, de 1570-ből már nem maradt fenn Hoffhalternyomtatvány. A sajtó felszerelése később Hoffhalter Rudolf tulajdonába került, aki azt a Dunántúlra szállította. 1573-ban jelent meg Hoffhalter Rudolf első dunántúli nyomtatványa. Gulyás Pál XVI. századi nyomdászattörténetében úgy véli, hogy Hoff halter Rudolf Kultsár György alsólendvai prédikátor meghívására költözött a Dunántúlra.

26 Annyi bizonyos, hogy alsólendvai működése alatt Kultsár Györgynek három munkáját nyomtatta ki;

27 más alsólendvai kiadványáról nincs is tudomásunk. E három mű között van Kultsár Postillá]a (1574, S^abó I. 114.), mely díszes kiállításban adta közre az egyházi év ünnepeire rendelt evangéliumi szövegeket s azoknak „prédikáció szerint való magyarázatai"-t. Bizonyosra vehető, hogy e munkával egyidőben, 1573-ban vagy az 1574. év elején a Kultsár támogatását élvező Hojfhalter-nyomda. nem adhatta ki Heltai Gáspár csaknem azonos célt 198