AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)
III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Csapodiné Gárdonyi Klára: Mátyás király könyvtárának scriptorai
kódex 2 élénken bizonyítja, hogy a világ könyvtáraiban fennmaradt XV. századi anyag még sok felfedezés lehetőségét őrzi. Ebben viszont nagy segítséget nyújthat éppen a scriptor kérdésnek a jelenleg ismert anyag alapján való tisztázása, illetve ennek megkísérlése. Külön kérdéscsoport a magyarországi, illetve magyar eredetű scriptorok működésének felderítése a budai könyvtárban éppen úgy, mint a magyar írástörténet szempontjából általában. Erre szándékosan nem tértünk most ki, minthogy ez olyan kérdéseket is érint, amelyekkel túlmennénk a Corvinakutatás területén. 3 Mielőtt rátérnénk tanulmányunk tulajdonképpeni tárgyának ismertetésére, szólni kell még a XV. századi kézírások nomenclatúrájának kérdéséről. Nem lehet feladatunk ennek a kérdésnek a megoldása most. Itt csupán olyan főbb írástípusokat jelölünk meg, amelyek alapján a legkülönfélébb kézírások és variánsaik körében nagyjából tájékozódhatunk. Az egyes írástípusok elnevezését Joachim Kirchner műve 4 nyomán a következőkben jelöljük meg: 1. humanista antiqua rotunda (vö. pl. Leonardus Job, Petrus de Middelburgh) ; 2. humanista gotico-antiqua (vö. pl. Antonio Sinibaldi, Gian Marco Cynico, Sigismundus de Sigismundis, Johannes Franciscus de San Geminiano) ; 3. humanista cursiv könyvírás (vö. pl. Petrus Cenninius, Sebastianus Salvinus A.mitinus). Ezeken kívül előfordulnak még a gótikus textúra különféle változatai, különösen az egyházi szertartások céljaira készült daraboknál (pl. a brüsszeli Missale, a római Breviárium és a budapesti Antiphonale írástípusa). Ismételjük, hogy ezek csupán a főbb előforduló írástípusok a Corvin-kódexekben, de nemcsak ezekkel, hanem ezeknek igen eltérő variánsaival is gyakran akad dolgunk. Most rátérünk dolgozatunk tulajdonképpeni tárgyára: felsoroljuk a scriptorok nevét, azok természetesen adódó betűrendjében, szükség esetén a különféle névalakokra való utalásokkal.Az egyes scriptoroknál ismertetjük az irodalomból a legszükségesebb életrajzi adatokat, majd megjelöljük az illető scriptornak a Corvina-könyvtárral kapcsolatos eddig felkutatott tevékenységét és megadjuk az illető által másolt, eredetiben, reprodukcióban, vagy az irodalomból ismert vagy vele kapcsolatba hozható kódex könyvészeti adatait: rövid címét, keletkezési évét (a keletkezési évet, ha nem kódexből vettük, rendszerint Hoffmann Edit Régi magyar bibliofilek c. munkájából merítjük és zárójelbe tesszük), jelenlegi lelőhelyét, könyvtári jelzetét, Fokszámát (amely egyúttal Hoffmann E. említett munkájában is szerepel), és Zolnai—Fit%* lapszámát, ami megadja a legfontosabb tájékozódást, úgyszintén megjegyezzük azt, ha egy-egy kódexet az irodalom vagy saját kutatásaink alapján tulajdonítunk egy-egy scriptornak. A jegyzetekben utalunk az egyes másolók által készített nem-Corvin kódexek irodalmára is. Az írástípus az egyes scriptoroknál általában saját megállapításunk. 160
