AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Csapodiné Gárdonyi Klára: Mátyás király könyvtárának scriptorai

Alexander Vera^anus (Verazus, Verrazzanus, Verrakanus)

6 Egyike azoknak a scriptoroknak, akik Lorenzo Medici és Corvin Mátyás számára is másoltak. Életéről egyébként közelebbi adataink nincsenek, írástípusa humanista antiqua rotunda. Az irodalomból összesen hét, kétségtelenül általa másolt kódexről van tudomásunk. Ezek közül egy szignált hiteles Corvina: Martianus Capella: De nuptiisPhilologiae et Mercurii libri II etc.; 1495— 1490. Lh: Velence, Bibi. Marciana, Cod. Lat. XIV. 35. (Fógel, Hoffmann 137, Zolnai—Fit% 102. 1.) Amitinus ld. Sebastianus Salvinus Amitinus Amstelredammis ld. Henricus Amstelredammis Angelus Sem életrajzi adatait, sem nevének közelebbi meghatározását nem ismerjük. Az Angelus névvel gyakran találkozunk. Taddeo Ugo/eto testvérét is Angelo-nak hívták,

7 neki azonban csupán nyomdászi tevékenységéről van tudomásunk; a XV. sz. második felében gyakori volt, hogy scriptorok nyomdászokká lettek. A mi Angelus-unktól két kódex maradt fönn, amelyek mindegyikét ugyanazon megrendelő, Marinus Tomacellus számára készítette. E két kódex közül az egyik egy a British-Múzeumban őrzött Ovidius-kódex.

8 Angelus írástípusa humanista antiqua rotunda, amely rendkívül tiszta, szép és olvasható. Az általa másolt másik szignált kódex Corvina:

9 Caesar: De bello Gallico. (1460—70.) Lh: Budapest, Egyetemi könyvtár, Cod. Lat. 11. (Fógel, Hoffmann 57, Zolnai—Fit% 77. 1.) Antonio Sinibaldi Firenzei születésű, korának egyik legügyesebb másolója és miniátora.

10 Egy ideig Ferdinánd szicíliai király szolgálatában állt, talán innen ered Mátyással való összeköttetése. Marsilius Ficinus hja egyik Taddeo Ugoleto-hoz intézett levelében, hogy harmadnapja odaadott Antonius librarius-nak leírásra egy kódexet (a platonista Jamblichus-t) — talán Sinibaldi-t értette alatta.

11 A művet Mátyásnak szánta, de végül is nem küldte el Budára. Sinibaldinok nagyszámú szignált és jól felismerhető szignálatlan kódexe maradt fönn különböző könyvtárakban, ezek között több Corvina. írástípusa humanista gotico-antiqua. Ilyen szép, kalligrafikus kézírású másolók után formálták a XV. század második felének nyomdászai betűtípusaikat. Eddigi megállapításaink szerint a Corvinákkal együtt több mint 20 Sinibaldi által másolt kódexet ismerünk. A Corvinák közül az alábbiak hozhatók kapcsolatba Sinibaldi-val: 1. Augustinus: Questiones super Genesim. 1489. Lh: Firenze, Laurenziana, Plut. 12. Cod. 10. (Fógel, Hoffmann 11; Zolnai—Fit% 96. 1.) Szignált. 11 Évkönyv 161