AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Nagydiósi Gézáné: A vakok és a könyv. (Louis Braille születésének 150. évfordulójára.)

sabbak. Kölcsönzés hetenként három délután történik. Kölcsönzési határidő 3 hét, de ezt meg lehet hosszabbítani. Egyszerre 2—4 kötetet vihet el az olvasó — a terjedelem és súly miatt inkább gyakran cserélnek. Katalógus, könyvállomány Kétféle katalógussal rendelkeznek: egyik braille-írással készült és a szerzők betűrendjében sorolja be a birtokukban levő és a kikölcsönzött műveket, — a másik „leltárkatalógus", a látók számára és szakcsoportok szerint tartja nyilván az állományt. Egyszerre többen is olvashatnak egy művet

5 — a kötetek mennyisége ezt lehetővé teszi —, de egyes művek több példányban is megvannak. A kölcsönkönyvtár jelenleg összesen 816 művel, 5460 kötettel rendelkezik,

6 ezenfelül mintegy 2000 kötetet tart nyilván a helyi csoportoknál. (Az 5 vidéki központ a könyvállomány nagysága szerint: Szombathely, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc.) Túlnyomórészt teljes (nem rövidített) vakírással készült könyveket tart. Évi gyarapodása kb. 35 mű 450 kötetben. Ezek egyharmadát saját nyomdája állítja elő, kétharmada másolással készül. Nyomdájukban 8 állandó dolgozó látja el az átírást: 2 „szedő" alumíniumlemezre írja a látó munkatárs diktálását •— ezenfelül a Szövetség számos olyan vaknak ad ki másolási munkát, akik látókkal diktáltatnak maguknak —, vagy pontírásból pontírásba történő másolást, amit segítség nélkül végezhetnek. Ezt a munkát díjazzák. A másoltatás nem olcsó sokszorosítás, hiszen egy zsebben könnyen elférő könyvecske — 8-10 forintos árban — másolása 1000-1500 forintba kerül. Ezzel magyarázható, hogy a könyvtár állománya nem nőhet rohamosan. Másolásra 90 000 forint évi támogatást kap. Igen fontosnak tartják a napi külföldi események megismertetését, erre jellemző, hogy pl. Hruscsov nagyjelentőségű beszédét, amit a XX. kongreszszuson mondott, a Szövetség hamar kiadta 3 kötetben, 5 forintos árban (nyomtatott kiadása ugyanennyibe került), ezáltal is segítve a tagok politikai fejlődését. Még egy jelentős braille-könyvtár van országunkban: a Vakok Országos Nevelő- és Tanintézetében. Ez az intern könyvtár kb. 3 és fél ezer kötetet számlál. Anyaga elöregedett, most készítenek braille-katalógust és újrarendezik anyagukat, sok művet kivonnak a kölcsönzésből, hogy a tanulóifjúságot a korszerű munkák olvasására irányítsák. A. vakok magyar folyóiratai Meg kell említenünk, hogy már 1903-ban volt folyóiratuk, melyet a Vakokat Gyámolító Egyesület indított Vakok Lapja címmel. Valószínűleg a bécsi Wochenschau für Blinde mintájára,

7 de havonta jelent meg a vakokat érdeklő közleményekkel, tárcákkal, versekkel. 1904-—1943-ig pedig — sok szüneteléssel ugyan — a Vakok Ügye című ugyancsak havi lap foglalkozott a vakok problémáival és szórakoztatásukkal. Az első Braille-féle. betűkkel készült lapot pedig Vakok Közlönye címmel indították 1907-ben.

8 143