AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Nagydiósi Gézáné: A vakok és a könyv. (Louis Braille születésének 150. évfordulójára.)

Már a huszadik évfolyamát ünnepelheti jelenlegi — havonta kétszer megjelenő — folyóiratuk: a Vakok Világa, mely a politikai hírektől kezdve az irodalomig, atomfizikától a divattanácsadóig braille-írással mindent ad —•, de ezen az általános tájékoztatón kívül van külön irodalmi, zenei, sakk és rádióújságjuk. A Vakok Világa kb. 700 pontírásos és 200 síknyomásos (rotaprint) példányban jelenik meg, ugyanekkor kb. 100 példányban adják ki havonta a Zenei Értesítőjüket. A Sakkiskola szintén havonta, a Rádióműsor hetenként jelenik meg. 1959-től külön Irodalmi 'Értesítőt is szerkesztenek, ebben a vakok saját írásait — verseit, elbeszéléseit — közlik negyedévenként kb. hetven pontírásos oldalon. Külföldi könyvtárak A Deutsche Zentralbücherei für Blinde (DZB) a legnagyobb ilyen intézmény Németországban, Lipcsében, amely célul tűzte ki azt, hogy a szocialista irodalmat a vakok számára is hozzáférhetővé teszi. A DZB régi könyvtára 1943-ban és 1945-ben rombadőlt; 1946-ban újjáépülve 1802 kötettel nyílt meg. Tíz év múlva 2000 címet és 8600 kötetet foglalt magában, amelyhez hozzávehetjük még a zenei osztály ekkori anyagát: 4600 címet, 7000 kötetet. 1954-ben új, nagyszabású otthont avatott Lipcsében a vakok könyvtára. Most már egy háztömbben van a könyvtár mellett a nyomda a betűszedővel, könyvkötészettel, itt történik az úgynevezett kézírásos előállítás, a kottakészítés és itt van a korrektúra osztály, sőt még a kiadó is. Minden munkát egy helyben és maguk állítanak elő.

9 A lipcsei könyvtár külső kölcsönzőforgalma nagy, az összes kölcsönzésnek 90%-a. A Német Demokratikus Köztársaságon kívül élő olvasók többnyire társadalomtudományi és haladó szépirodalmi műveket kérnek, melyek az ő országuk vak-könyvtáraiban nincsenek meg. Angliában 1958-ban nyílt meg a Vakok Nemzeti Könyvtárának új épülete Manchesterben. — Az első angol vak-könyvtárat 1882-ben alapították Londonban, de idővel a manchesteri testvérkönyvtár lett a modernebb és nagyobb. 80 000 kötetes gazdag anyaggal és korszerű könyvtári adminisztrációval rendelkezik.

10 A párizsi Haüy Társaság Braille Könyvtára 1886-ban alakult néhány száz kötetből az alapító lakásán (Maurice de la Si^eranne). Négyszer költözött, míg végre mai helyére, a Társaság hatemeletes székházába került, most is ott van, s annak hét nagy termét foglalja el. Könyvállománya 26 000 mű, közel 180 000 kötettel. Az évi gyarapodás 5000 kötet. Igen gazdag anyaga van a zenei osztálynak: 17 000 mű (Franciaországban 800 vak zenész van), és viszonylag elég sok a folyóirata: 14 cím. 8000 olvasóból 2000 bejár a könyvtárba, a többit posta útján szolgálják ki. Külföldre, gyarmatokra is kölcsönöznek; a külföldi kölcsönzők száma 400. Rendszeresen adnak ki braüle-katalógust, továbbá készítenek tárgykörök szerinti könyvtárjegyzékeket. Az új szerzeményekről folyóiratuk — Le Louis Braille — tájékoztat rendszeresen. Kétféle nyilvántartásuk van: a kölcsönző neve és a mű, illetve kötet alapján.

11 A Haüy-könyvtár mintájára építették ki a lengyel, argentin, brazil és indiai könyvtárakat. 144