AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Nagydiósi Gézáné: A vakok és a könyv. (Louis Braille születésének 150. évfordulójára.)

A leírandó műveket rendszerint a Vakok Szövetségének (Bp., XIV. Május 1. út 47. sz.) vezetősége és kultúrbizottsága választja ki az olvasók érdeklődési körének figyelembevételével. A vakok általában kedvelik a képzeletüket foglalkoztató könyveket, szépirodalmat — így ezek adják könyvtáraik anyagának nagyobb részét —, de készülnek a műveltebbek számára történelmi, természettudományi, földrajzi, neveléstudományi, társadalomtudományi, politikai és filozófiai munkák is, továbbá nyelvi és zenei művek. Iskolai tankönyveiket pedig a normális látású tanulók tanítási anyagának figyelembevételével állítják össze. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a tudományos mű ne haladja meg a vak tárgy- és ismeretkörét, továbbá ne kívánjon látási ismereteket. Magyarázó ábra csak igen korlátozott lehet; díszítő rajz vagy nagyobb illusztráció egyáltalában nem élvezhető. Minden esetben azonban igen fontos követelmény a hibátlan helyesírás, mert a rövidítések és az olvasás technikája miatt a szöveg az optikai olvasáshoz képest fokozottabb jelentőségű. Vakok könyvtárai Magyarországon A braille-írás célszerűségének és hasznosságának bebizonyosodása után az 1900-as évek legelején országunkban is megvetették alapjait a központi kölcsönkönyvtárnak a Vakok Intézete keretén belül — mely intézetet nem sokkal a napóleoni háborúk évei után alapította Jo\sef nádor (1825-ben), Földváry Gábornak, a Nemzeti Színház megteremtőjének bátor kezdeményezésére. Postaegyezmények tették lehetővé, hogy a vakok számára készült könyvek és általában a vakok írásának postai szállítása egészen jelentéktelen összegbe kerül mind belföldi, mind külföldi viszonylatban.

4 Ma a vakok könyvtára önálló hatáskörrel — az Országos Széchényi Könyvtár kikapcsolásával — intézi kölcsönzéseit. Az országon kívülieket a Nemzeti Bankon keresztül egymaga oldja meg. Kölcsönöz Csehszlovákiába, Németországba, Romániába és kap kölcsön elsősorban Lipcséből, de Hamburggal, Moszkvával, Párizzsal és Londonnal is kapcsolatban van. Hazánkban a vakok szociális helyzete a felszabadulás óta nagy változáson ment keresztül. A Vakok és Csökkentlátók Szövetsége mint társadalmi szervezet anyagi támogatást élvez az Egészségügyi Minisztériumtól és szociális ellátást végez. Kulturális fejlődésünkkel pedig egyre több fiatal vak jut magasabbfokú iskolába (jog, bölcsészettudományi egyetem, zeneművészeti főiskola stb.), aminek eredményeképpen a vak dolgozó teljesen egyenrangú, megbecsült tagja társadalmunknak. Legrégibb és legnagyobb braille-kölcsönkönyvtárunk 1930-ban több mint 6000 kötettel, a felszabadulás előtt 8000 kötettel rendelkezett. Évente 10 művel gyarapodott. Ma a könyvtár két kétszintes helyiségből áll, anyaga 331 folyóméter. A fapolcokon levő nagyméretű könyvek elhelyezésénél a gerincen levő nyomás (szerző, cím vagy helyrajzi szám) letapintható. Kölcsönzési díj nincs. Az érdeklődés élénk: 558 állandó olvasója van jelenleg. A havi forgalom pl. 1959. júliusban 637 személy, 1350 kötet volt. Összehasonlítva az 1954. júliusával az emelkedés igen kedvező (akkor volt 488 személy, 965 kötet). Egyébként mindig a nyári hónapok a legforgalma142