AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Nagydiósi Gézáné: A vakok és a könyv. (Louis Braille születésének 150. évfordulójára.)

vagy pedig diktálás után dolgozik. A vakok iskoláiban a gépírást rendes tárgyként tanítják, sőt sok helyen a rendes írógépen is megtanulnak írni. Természetesen az utóbbi írást nem képesek maguk visszaolvasni, és hibáikat látók javítják. Sokszorosítás Az utóbbi évtizedekben a sokszorosítást nyomdai gépekkel többször maguk a vakok végzik. A festék nélküli domború nyomtatásnál előbb írógéppel egy bádoglapba préselik a betűket, illetve a betűket alkotó pontokat, s erről a lemezről készül aztán a sokszorosított lap. Öntött betűkkel is nyomtatnak néhol. Ebben az esetben éppúgy szedik a braille-betűket, mint a rendes nyomtatásnál, a nyomásnál azonban nem festéket használnak, hanem belepréselik a papírba a domborított szöveget. •— Készült már rotációs gép is, mely kétoldali „nyomást", illetve préselést hoz létre és a korábbi nyomásteljesítményt háromszorosra növeli.

3 Másik nagy előnye, hogy vékonyabb papírt használhatnak, ami 50%-os súlymegtakarítást eredményez. uA könyv formája^ beosztása A pontírással készült könyv nagyterjedelmű, jóval nagyobb a nyomtatottnál. Amíg egy 200—300 oldalra terjedő mű könnyen elfér a zsebünkben, addig ugyanez a könyv braille-írással 6—8 kötetet tesz ki, jóval nagyobb formátumban (negyedrét). A kötet nem lehet túlságosan vastag — kényelmetlen lenne az olvasásnál és a szállításnál •—, ezért arra törekednek, hogy 1—1 kötet ne legyen nagyobb 30—40 braille-ívnél, vagyis 120—160 oldalnál. Ezenkívül a kötetekre osztás lehetőleg egybeessék a fejezetek tagozódásával, hogy a kölcsönzésnél befejezett kötetet adhassanak ki. Sok esetben nem egyszerre kölcsönzik az egész művet, alkalmanként 2—3 kötetet adnak ki. Minden egyes kötet számát nemcsak a címlapon, hanem az utolsó lapon is feltüntetik így: folytatás a II. vagy III. stb. kötetben. A pontírásos kötet lapszámozása eltérő a nyomtatottétól. Nem számoznak minden oldalt, csak minden lap első oldalát, és minden kötetben a lapokat 1-től újra kezdve számozzák. Többkötetes munkánál egy elő-szám jelzi a kötet számát, ami feltétlenül szükséges a nagy kötetszám miatt. Vigyázni kell (a szöveg olvashatósága érdekében), hogy az ívek feleslegesen ne súrlódjanak, a szöveg nagyobb nyomást ne szenvedjen, a pontok élesek, jól tapinthatók maradjanak. A. könyvállomány gyarapítása A sokszorosítás vagyis a könyvállomány gyaiapííása írótáblán való másolással történik, vagy pedig írógéppel dolgozik a másoló. Ma már ez utóbbi a gyakori. Nyomdailag csak jelentősebb példányszámot érdemes sokszorosítani. A braille-könyvek általában nem sok példányban készülnek. A másolásban látó emberek is segédkeznek, — különösen ez volt a helyzet abban az időben, amikor még jótékonysági úton készítették a könyveket. 141