AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)

II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Nagydiósi Gézáné: A vakok és a könyv. (Louis Braille születésének 150. évfordulójára.)

A. magyar pontírás kialakulása A braille-írást a magyar nyelv sajátságaihoz alkalmazták, megtartva eredeti alakjukban a központi jeleket, a számjegyeket és a hangjegyeket, mert ezek változtatása nemzetközi jellegüknél fogva sem lett volna indokolt. A teljes braille-írás elsajátítása különleges nehézséget nem okoz, azonban az ezzel előállított könyvek terjedelme messze meghaladta a normális könyvekét. Hogy ezen a terjedelmességen némiképpen segítsenek, rövidített írást vezettek be. Ez ma már minden nyugat-európai államban elterjedt. Hazánkban 1922-ben készítették el a rövidített-írás tervezetét és az 1924/ 25. tanévtől kezdve tanítják a vakok iskoláiban. A most használatos (1951ben szerkesztett) rövidítési rendszerben másfélszáz jelet használnak, így az írás terjedelme körülbelül 25%-kai csökken, lényegesen kevesebb papírt kíván, de ennél is fontosabb az, hogy gyorsítja az olvasást. A könyvek általában nem rövidített írással készülnek, hogy azok is elolvashassák, akik a rövidített írásban nem elég gyakorlottak. A. vakírás technikája Kezdetben a világtalan egy speciális eszköz: a braille-tábla segítségével ír. Ez két egymáshoz illő, sarokpánttal nyitható és csukható bádoglemezből áll, melyek felső lapja soronként egymás mellett függőleges állású téglalapalakú nyílásokkal van ellátva; minden ilyen nyílásnál (fiokocskánál) a 6 ponthelynek megfelelő öblösítés könnyíti meg a pont kiszúrását. Az alsó lapon minden ponthelyen negatív öblöcske van. A papírt a két lap közé szorítják és az úgynevezett stylussal vagy pontozóval szúrják le a jeleket a fiókocskákban jobbról bal felé haladva, tehát a látók írásával ellenkező irányban. Az olvasás a lap túlsó oldalán, a kidomborodó jeleken történik. A táblával való írásnál a papír mindkét oldalát felhasználhatják, csak arra kell ügyelni, hogy ugyanarra a helyre két ellenkező irányú szúrás ne essék. Ez megfelelő írótábla alkalmazásával könnyen elérhető. Ilyenkor a lap hátoldalán az első oldal sorai közé írnak. Modernebb íróeszköz a kizárólag vakok számára készített megfelelő billentyűs szerkezetű írógép, amellyel gyorsabban, kevesebb fizikai erővel, jól olvasható írással lehet dolgozni. A nálunk használatos pontírógépen csak a papír egyik oldalára írnak, ez az írás egyenletes és jól olvasható. A többféle pontírógép közül hazánkban leginkább a bécsi eredetű Picht-félét használják. Ennek hét billentyűje van: minden ponthelynek van egy-egy billentyűje, a hetedik üres, a jelközöket adja. Egy teljes betűt — ami legfeljebb hat pontból állhat — a megfelelő pontot író billentyűk egyidejű lenyomásával lehet beütni a papírba. A gép alulról felfelé üti be a jeleket, így a leírt szöveget felülről ki lehet tapintani anélkül, hogy kiemelnék a gépből. A billentyűk elrendezését tekintve van egykezes és kétkezes írógép. A gyakorlatban a kétkezes az elterjedtebb, bár ennek hátránya, hogy a vak előbb kénytelen a másolandó szöveget letapogatni és csak azután írhatja le, 140