AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1959. Budapest (1961)
II. A. könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Nagydiósi Gézáné: A vakok és a könyv. (Louis Braille születésének 150. évfordulójára.)
A vakok és a könyv LOUIS BRAILLE SZÜLETÉSÉNEK 15 0. ÉVFORDULÓJÁRA NAGYDIÓSI GÉZÁNÉ A. vakírás fejlődése A tapintással való olvasást — nem tekintve a Franciaországban élő spanyol Francisco Lucas és követőinek fa, illetve fém dombormű-betűkísérleteit — a francia Valentin Haüytfil, a vakok oktatásügyének alapítójától származtatják. Haüy az általa 1784-ben alapított párizsi intézetben a vakokat kartonon kidomborított latin betűkön kezdte olvastatni. A fejlődés következő mozzanata Barbier de la Serre kapitány nevéhez fűződik, aki 1820-ban a titkos katonai közlések továbbítására „éjszakai írás" néven új titkos írást talált föl. Ennek lényege a papírba szúrt pont volt, amit sötétben ujjheggyel tapintva olvastak el. A növendék Braille mindkét rendszert mint vak ismerte meg. Louis Braille 1809. január 4-én született 1 Couvrayben, ahol nyergesmester édesapja mellett szerencsétlenség következtében vesztette el szemevilágát hároméves korában. 1819-ben a párizsi vakok intézetébe került és sok egyéb ismeret mellett a domborított latin betűket is olvasta, írta. Kiváló eredménnyel tanul; tizenöt éves korában mint segédtanár már tanít. Közben Barbier rendszerével ismerkedik és tökéletesíti azt, majd 1829-ben közzétett Módszerében 2 ismerteti a tökéletesített új írást, az egyes betűjeleket, és bemutat összefüggő rövidebb szövegeket. A Módszer második kiadásában (1839-ben) tízéves gyakorlat végső eredményét s egyben a végleges braille-írást leljük. E rendszerben minden betűjel egy függőleges irányú téglalap síkjában áll. Ebben a síkban hat pontot lehet elhelyezni. Braille helyes gyakorlati érzékkel arra törekedett, hogy a betűképek lehetőleg kevés pontból álljanak és a sűrűn előforduló betűket jelöljék legkevesebb ponttal. Ö oldotta meg a zenei hangok pontokkal való jelölését is. Rendszere lassan elterjedt Európában (Franciaország, Svájc, Németország). Magyarországon az 1870-es években ismerik meg. A múlt század utolsó éveiben már egész Európában hivatalosan használják a vakok iskoláiban; Amerikában 1917-ben vezetik be. A Braille-rendszer rendkívüli perspektívát nyitott meg a vakok előtt: feltárta számukra is az ismeretszerzésnek, önművelésnek eddig elzárt területeit és lehetőséget teremtett a tapintással olvasható könyvek elterjedésére. 139