AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

I. A könyvtár életéből - Vécsey Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményének fejlődése az elmúlt tizenöt évben

férhető kéziratos emlék, történelmünk és irodalmunk sok forrásértékű dokumentuma vált így az egész nemzet közkincsévé." Tömörebben és világosabban a Zeneműtár részéről sem foglalhat­nánk össze az elmúlt évek gyarapodásainak leglényegesebb körülmé­nyeit és formáit — csupán annyit tehetünk még hozzá, hogy a benne foglaltak nemcsak a kéziratokra, de a muzeális jellegű zenemű-nyomtat­ványokra is éppúgy érvényesek —, s a magunk, esetében az „írói hagya­ték" meghatározást a „szerzői hagyaték" kifejezéssel helyettesíthetjük. Amikor eredeti célunkhoz híven, a hatalmas méretű anyagból csak a jelentős darabokat, vagy a nagyobb terjedelmű hagyatékokat emeljük ki, az áttekinthetőség érdekében elkülönítjük azokat a csoportokat, ame­lyeken belül ezekről részletesebben szólunk. A csoportokon és azok to­vábbi tagolásain belül a gyarapodás időrendi szempontja helyett az anyag jellege szerint kívánkozott a felsorolás. 1. Esterházy-gyűjtemény. A volt Esterházy-gyűjtemény (az ún. Esterházy-archivxim zenei része) 1949-ben került az Országos Széchényi Könyvtár állományába. E gyűjtemény anyaga öt, jelleg szerint egymás­tól elkülöníthető csoportra oszlik: a) autográf kompozíciók, b) kéziratos másolatok, c) nyomtatott zeneművek. d) Haydn-analekták, [e) egy ún. „Acta Musicalia" jelzetű levéltári anyag]. Az első négy csoport darabjait a Zeneműtár vette át és dolgozta fel, míg az „Acta Musicalia" jelzetű, mintegy 70 fasciculusból álló gyűjte­mény a könyvtár Színháztörténeti Osztályán nyert elhelyezést. (Ez az anyag, elnevezésén túlmenően, az egykori rezidencia színházi vonatko­zásait is felöleli s a volt Esterházy-levéltár válogatott aktáiból tevődik össze.) A volt Est er házy-gyűjtemény legértékesebb részét kétségtelenül az a) csoport eredeti kéziratai alkotják, amelyeknek szerzői közül az aláb­biakat emeljük ki: Joseph Haydn, Michael Haydn, Gregor Werner, 1 Johann Joseph Fux, 2 Johann Georg Albrechtsberger, Carl Ditters von Dittersdorf. Franz Xaver Süssmayr. E válogatott névsorból is kiemelkedik Joseph Haydn neve, akinek 63 önálló eredeti kéziratos műve (vagy töredéke) és több mint 20, idegen szerzők operáiban fellelhető autográf részlete a Zeneműtár Haydn­anyagát világviszonylatban is az elsők közé emeli. 3 Haydn eredeti kéziratos művei közül talán első helyen kell felsora­koztatnunk operáinak partitúráit, amelyek közül kettő csaknem teljes, négy pedig kisebb mértékben hiányos. A La canterina című, 1767-ben komponált s „intermezzo"-ként jelölt opera autográf anyagából mind­össze két lap hiányzik, míg az 1773-ból származó L'infedeltá delusa cí­mű, ún. „burletta" 4 anyaga lényegében teljes, csupán ma már valószínű­síthető nyitánya és közzenéje nem található az autográf vezérkönyvben. (A külföldi másolatok és rekonstrukciók alapján e művek hiányzó részeit fényképmásolatokkal pótolhattuk.) <5 Évkönyv 81

Next

/
Thumbnails
Contents