AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

I. A könyvtár életéből - Vécsey Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményének fejlődése az elmúlt tizenöt évben

A négy hiányos, de a művek jelentős részét tartalmazó opera-par­titúra: Lo speziale (1768), 5 Le pescatrici (1770), 71 mondó della luna (1777) és La fedeltá premiata (1780). Az operák autográf anyaga nemcsak azért értékes elsősorban, mert Haydn azokat Magyarországon írta s itt is került sor bemutatásukra, hanem mert a szimfónia és vonósnégyes nagymesterének egy jóformán teljesen elfelejtett műfajáról van szó, amely életében és oeuvrejében igen jelentős szerepet játszott. Az operák legnagyobbrésze úgyszólván napjainkig kiadatlan maradt. (Az új Haydn-összkiadás — magyar köz­reműködéssel — már erre az autográf-anyagra támaszkodik.) A Hai/dn-autográfok további sora — műfaj szempontjából — elég nagy változatosságot mutat. A fenti opera-anyaghoz műfajilag csatla­kozó áriákon, kórusműveken, valamint az egyházi szerzeményeken kí­vül a hangszeres művek jelentenek nagy értéket, így szimfóniái (közöt­tük a Le midi és az Abschied), 2 vonósnégyese (Op. 77. No. 1—2.) s egyéb kamarazene-művei. Mint érdekességet említjük fel a Hungarischer National Marsch 1802-ből származó, fúvókra írott mű partitúráját. A b) csoport egykorú másolatos kéziratai között 21 olyan operát találunk, amelyek más szerzők művei s amelyekben Haydn kisebb-na­gyobb betéteket helyezett el, vagy azokban áthangszereléseket, korrek­ciókat végzett. (Anfossi, Cimarosa, Dittersdorf, Guglielmi, Righini, Sálieri stb.) E részek — Haydn eredeti kézírásai lévén — itt kívánkoz­tak felemlítésre s hozzá kell tennünk, hogy jelentőségük két szempont­ból is fontos: egyrészt az 1959-ben szerkesztett oeuvre-jegyzék 3 elkészí­téséig e részek sehol sem jelentek meg, s részletes regisztrálásukra sem kerülhetett sor — másrészt igen jellemző dokumentumokként foghatók fel Haydn magyarországi operakarmesteri működése szempontjából. 6 Az önálló autográf-műveken, valamint az egyes betéteken, javítá­sokon kívül a volt Esíerházy-gyűjtemény b) és c) csoportjaiban — vagyis az egykorú másolt és nyomtatott anyagban — találhatók még egyéb, Haydn kezétől származó bejegyzések, de ezeknek terjedelme és jelentő­sége már jóval csekélyebb, s rendszerint csak névaláírásra, számjelze­tekre stb. szorítkoznak. Az autográf-anyag már említett további szerzői közül Gregor Wer­ner, Michael Haydn és Johann Georg Albrechtsberger összesen mintegy 700 teljes, ill. részben autográf művét — nagyrészt kiadatlan oevrejük szempontjából — elsőrendű forrásanyagnak tekinthetjük. Gregorius Joseph Werner (1695?—1766), mint Joseph Haydn elődje működött az Esterházyak szolgálatában; kéziratos hagyatéka elsősorban az egyházi műfajok területén igen számottevő. Johann Michael Haydn (1737—1806), Joseph Haydn testvéröccse — aki néhány évig Nagyváradon is működött — több mint 100 eredeti kéziratos kompozíciójával szerepel gyűjteményünkben (operák, egyházi művek, szimfóniák, verseny- és kamarazeneművek). A művek közül megemlítjük Andromeda e Perseo és a Mithologische Operette c. szín­padi szerzeményeit, D-dúr fuvolaversenyét (Concerto per il flauto tra­verso), nagyváradi (B-dúr) hegedűversenyét s mint érdekességet: ma­gyaros rondójú d-moll szimfóniáját. 82

Next

/
Thumbnails
Contents