AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Berezeli Károlyné: A Népszínház könyvtára

Jókai kézírása a Bolondok grófja rendezőpéldányában könyvbeliekkel, függetlenül attól, hogy kinek a pecsétje van a könyvbe ütve. Ami gyakorlatilag mintegy 200 könyvnyi szaporulatot jelent a Népszínház javára. Fenti rövid statisztikánk már a kiegészítés alapján készült. A pótlások pedig megtalálhatók az adattárnak abban a példányában, melyet a Színháztörténeti Osztály segédkönyvtára őriz. A szövegkönyveknek kb. 98%-a kéziratos. Csak elvétve akad köztük nyomtatott példány, azoké a daraboké, amelyek egykorú kiadványként is megjelentek. A rendezőpéldányoknak a már említett általános érvényű jelentőségén kívül a Népszínház esetében van egyfajta speciális értéke is. A színház megírandó történetében ugyanis tisztázni kell majd, hogy kik voltak a rendezők, és melyik darabot ki rendezte. Adataink etekintetben ugyanis még igen hiányosak. Azt már pontosan tudjuk, hogy Molnár György, az első rendező mely darabokat rendezte (Az ördög párnája, A képzelt beteg, Dunanan apó, A saint-fleuri rózsa, Angot asszony lánya, Utazás a föld {

körül, A talléros pékné). Osztályunkon négy darab meg is van ezek rendezőpéldányaiból (1. 1. sz. ábra). Hevesi Sándor működéséről — az utolsó évből — szintén hiánytalanok az adatok (Bolond Istók, Carmen, Raszkolnikov, A bálkirálynő, Tündérszerelem, Parasztbecsület, Nagymama, A veszedelem, A tékozló fiú és Az ember tragédiája). Sajnos* ezekből a rendezőpéldányokból sincs meg mind (1. 2. sz. ábra). Legnagyobb veszteség a Tragédia rendezőpéldánya, mert mint tudjuk, a Paulay-íéle rendezéstől merőben eltérő, új felfogású és tagolású volt az övé s ennek ma már csak a színlapok és díszletek őrzik halvány nyomát. 375