AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Csép Attila: Csernátony Lajos névtelen és álnevű levelezése a Magyar Hírlapban - V. Windisch Éva: Miller Jakab Ferdinánd múzeumi igazgató utolsó évei és az Országos Széchényi Könyvtár

Miller Jakab Ferdinánd múzeumi igazgató utolsó évei és az Országos Széchényi Könyvtár V. WINDISCH ÉVA 1. 1820. október 27-én Miller Jakab Ferdinánd, a Széchényi Könyvtár első őre, 1812 óta a Nemzeti Múzeum igazgatója, feldúlt lelkiállapotról tanúskodó levelet intéz Horvát István könyvtárőrhöz. A szégyentől és a fájdalomtól szólni sem bírt tegnap —(írja Miller. Bárcsak holnap fel sem kellene kelnie! Ha valaki látná, mennyit szenved, legalább családján sajnálkoznék. Holott a könyvtár állománya teljes és megfelel a katalógusoknak, sőt, másodpéldányokért szerzett nagyértékű könyvek és kéziratok is gazdagítják.

1 Horvát válaszát nem ismerjük, de fennmaradt egy levele, melyet néhány hét múlva egy barátjához intézett. „Nálunk a Museumban minden forrásban vagyon — írja. — Mi adott erre okot, hoszszú volna elbeszélni, s különben is nem papirosra való. A menykő, melly egyébaránt engemet nem is illet, s nem is illethet, Müller Jakab sorsába tsapott. A Palatínus szemei kinyíltak, s minden világosságban vagyon, a'mit régi homály födött... Azonban haec sub rosa dicta sunto."

2 A kérdést valóban mindvégig bizalmasan kezelték. A fennmaradt iratokból mégis kibontakoznak előttünk egy különös, kényes fegyelmi ügy körvonalai. Az ekkor 71 éves Miller igazgató ellen, aki kétségkívül hatalmas eredményeket ért el a Múzeum megszervezése, az anyagi alapok megteremtése terén, a húszas évek legelején több vonatkozásban is felmerült a gondjaira bízott tárgyak s a kezén megforduló pénzösszegek hűtlen kezelésének vádja.

3 A Múzeumnak adományozott soproni Széchényi-könyvtár duplumainak Miller által engedély nélkül és áron alul történő eladásából származó 1819-es bonyodalmak

4 a könyvtárban tapasztalható egyéb visszaélésekre hívják fel a nádor figyelmét. Hosszas halogatás után Miller kénytelen bevallani az őt magához rendelő nádornak, hogy a gondjaira bízott gyűjteményekről — néhány nappal előbb tett ellenkező értelmű nyilatkozatával ellentétben — nem készülnek szabályszerű gyarapodási naplók. A helyzet tisztázására a nádor két utasítást bocsát ki: elrendeli, hogy az egyes gyűjtemények őrei pontosan tartsák nyilván az új szerzeményeket; s egyben elrendeli a három gyűjtemény anyagának leltározását. A leltározás indokát a nádor a nagymérvű gyarapodásban s a további katalóguskötetek elkészítésének szükségességében jelöli meg; 349