AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

100. Tud. Gyűjt. 1817. II. k. 175. 1. 101. L. még Tört. Múz. Képes. 3370. sz. 102. A 18. század magyarjának világnézete, amelyet jelképes ábrázolásban összefoglalt és József nádornak ajánlott Káts István (másképpen Bukoveczi I. író és költő, aki sokat foglalkozott a századforduló társadalmi problémáival, a papság helyzetével stb.) Meghalt 1812-ben. Ez a jelképes rajz ahhoz a latinnyelvű üdvözlő vershez volt csatolva, amellyel Káts plébános az ifjú nádort köszöntötte 1797. újév napján. Vö. még Ravasz László: A világnézet c. művében közölt ugyanezt a képet. (Magyar Művelődéstört. 1939. V. köt. 313. 1.) A Tört. Képcsarnokban Allegóriák 8823. sz. alatt is megtalálható. 103. Káts István: Ártatlan mulatságok próbáji 24

ik élcf ejtés. „Invenit Stephanus Káts". 104. Dugonics: Szerecsenek. 1798. II. köt. Pozsony és Pest. (Az oszlopon lévő felírás: „Szemléllyétek Késő Unokánk Fiai. A nagy Dugonicsnak a Hiv Csokonai." „Rajzolta Szerelemhegyi, Metszette Karács Pesten 1798." 105. A képet Csokonai rajzának tartják. A Beöthy Képes irodalomtörténete (Bp., 1906. I. 666—667. lapok közt) is így említi. A Beöthy által közölt kép azonban nem teljesen egyezik a Szerecsenek rézmetszetével. Az előbbi képen nincs olyan jelölés, melyből Csokonai szerzőiségére lehetne következtetni, az utóbbi képen levő felírás pedig ennek egyenesen ellenemond. V.o. Prónai Antal: Dugonics András életrajza. Szeged. 1903. 149. 1. 106. OSZK Térképtárban levő példányon Karács Teréz sajátkezű megjegyzése található. 107. Hiszen csak egyetlen térképen — amint Fodor Ferenc írja (Fodor: Magyar térképírás. II. köt. 186. 1.) — 8000 helységnév található, azonfelül települések, puszták stb. nevei. 108. Jellemző Karácsra, hogy a német feliratokkal készült térkép alatt a neve mellett hivatkozik magyar voltára: „Se. Franc. Karács Hungarus Pestini 1800". OSZK Térképtárában önállóan is megtalálható a térkép. 109. A térképet Karács Blaskó János rajza után metszette (Magyar Kurir, 1805. I. 204. 1.) Paíafcinál 1806. évszám szerepel. 110. Chobot: A váci egyházmegye történeti névtára. Bp. II. 1917. Pataki felsorolásából kimaradt. Chobot művére hivatkozik, de megjelenési idejét tévesen 1915-re veszi. 111. Paíafcinál adatok nélkül. 112. Paíafcinál téves az adat, a Cimeliotheca Mus. Nat. Hung. Budae, 1825. c. műben nem jelent meg a térkép, ellenben tényleg megjelent az „Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici. Buda. 1818. I. kötetben. — Vö. még Tud. Gyűjt. 1818. IV. 143. 1. Itt az új könyvek rovatban találjuk az „Acta Litteraria. MDCCCVIII" címet (amint látjuk téves évjelzéssel). Helyesen 1818. A fenti mű a Nemz. Múz. ritkaságainak közlésében az első megjelent darab. „A Rézbánnya plánumának rajzolattyá"-ról pedig így ír: „A' velin papiros nyomtatás mind betüjire mind formájára, mind mesterségére nézve olly pompás 's ékes, hogy akár mely Külföldivel egybevethető". 113. Paíafcinál évszám nélkül. 114. OSZK Térképtárában önállóan. — Karács Teréz említi Jegyzeteiben (f. 63), hogy 1882-ben a Nemz. Múz.-nak ajándékozta a Nyugoti Kárpátok térképét, mely 1824-ben készült. Ez későbbi kiadás lehet. 115. Patakinál téves az 1830. évszám. — Hogyan került az 1831-ben kiadott műbe egy később szignált térkép? 116. Ecsedi: Lm. 122—123. 1. 22 Évkönyv 337