AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

86. Tud. Gyűjt. 1835. II. k. 120—121. 1. között. 12X19 cm díszített kezdőbetűvel. 87. Karács Teréz egyik levelében (Békés, 1886. dec. 8. OSZK Kézirattár Anal. lit. jelzés alatt. Levelestár.) Naményi Lajostól kéri a Századok azon füzetét, melyben polemizálás van holmi okmányok fölött. „Színről színre láttam és tapinthattam azon ősi okmányokat, melyeket apám oly lélekismereti hűséggel varázsolt a rézre 1830 táján, midőn ezeket metszé apám, és illetőleg atyám nyomdáján a háznál lett nyomtatva." Másutt azt írja, amint a régi okmányok készítéséről emlékezik meg: „... én, mint legnagyobb gyermek olykor szintén segítek. A rézbe etetés, papír-áztatás néha még a sajtón áthúzás ós szárítás is épp leánynak való dolgok. Olykor a színezendő szögletes betűk festegetése is az én kötelességem volt." Rendjeleket „mind díszesen kellett színezni, hogy lehetőleg hű másolatok legyenek. A színezést anyám végzé." (Főv. Lapok. 1884. máj. 22. 793. 1.: Visszaemlékezés Horvát Istvánra.) 88. Virág Benedek: Poétái Munkái. Pest. 1799. 174 1. 89. E munkája szerepelt a régi Buda és Pest iparművészetének kiállításán, lásd: Leíró lajstrom 1935. IX. fejezet: Könyvművészet c. alatt. 67. L 90. Dugonics András: Jolánka. Pest. 1803. I. k. Landerer M. költségével Pozsony és Pest. 91. Tud. Gyűjt. 1317. VIII—XII. kötetekben. 92. Teljes cím: Karács János: Halhatatlan halandó, vagy olly elmélkedés melly A' Testére nézve halandó embert el hiteti, bizonyossá teszi a' felől, hogy ö, az az, az Ö Lelke halhatatlan. Pest. 1818. 51,1 1. — OSZK Kézirattárában Oct. Hung. 260 jelzet alatt a következő kézirat található: „Rövid foglalattya v. Summája azonn elmélkedésnek; melly Halhatatlan halandó titulus alatt ki nyomtatódott volt 1818dik esztendőben; Ugyan azonnak szerzője által a' 23dik Sóltár: Az Ur én nékem őriző Pásztorom Nótájára szabva." Ezt követi 6X6 szakaszos páros rímű vers, mely alá a következőt írta a szerző: „Lásd az emblematica rajzolattyát a' lestől megvált emberi Léleknek a Nevezett elmélkedés titulusa alatt". Majd idegen kézzel — valószínűleg az akkori címfelvevő — írta: „Karács Ferencz Ref. préd." — Téves felvétel: ez nem lehet Karács Ferenc munkája, csak testvéréé, Karács Jánosé. 93. Iványi Béla — Gárdonyi Albert: A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története 1577—1927. Bp. 1927. A 126. lapon közli e címlap fényképét. Hivatkozik még rá Drescher: A rézmetszettel díszített könyv (1711—1838.). A Magyar Bibliophil Társ. 8. kiállítása. 1937. Katalógus 59. 1. 217. sz. alatt. — Az OSZK kiállításán is szerepelt: A szép könyv. 1473—2933. Bp. [1939.] 94. A I—

III. rész 79, 20, 8 táblával készült Rénárd metszésével Bécsben. 95. Történeti Múz. Képcsarnok 4682. sz. 96. Érdekes, hogy a könyv szerzője már 1807. augusztus 20-án írta az előszót, mégis a könyv csak elég sokára, 1315-ben jelent meg. Lehet, hogy Karácsnak is korábbi munkája ez és nem 1815. évi. 97. Tört. Múz. Képes. 4050. sz. — Megtalálható a köv. könyv címlapjaként is: Néhai orvos doktor tekintetes, nemes és nemzetes Cseh Szombati József úr sírhalma. Pest. 1815. 112. 1. 98. [Karl August] Schiller: Biographiák vagy a' régi és újabb időbéli nevezetes embereknek, életeknek 's viselt dolgaiknak leírásai. Ford. Tanárki Mihály, Pest. 1810. Karács aláírással készült metszet a 2. kötet cimképeként szerepel, amely két évvel később 1812-ben látott napvilágot. Pataki időmegjelölése (1810.) tehát téves. 99. L. még Tört. Múz. Képes. 7194. sz. alatt. Ezzel kapcsolatban azt is megemlítjük, hogy u.ott, ugyanilyen méretben ezt a rajzot Blaschke metszésében is megtaláltuk. BZascTifcenél az arc világosabb, ezért lágyabb benyomást tesz, viszont egyéb részek sötétebbek a Karácsénál. 336