AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

23. Szemző Piroska: A magyar folyóirat illusztráció kezdetei. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Bp. 1954. 153. 1. 24. Szemző, i. m. 155. 1„ 25. Még Kazinczy sem nagy elismeréssel szól róluk és az első évtized végén is arról panaszkodik, hogy a művészek fejlődése félbemarad és hogy egynél több tárgyra adják magukat. Idézi Lyka Károly: Magyar művészet 1800—1850. Bp. 1942. 494. 1. 26.1817-ben, amikor pedig már „nagyváros", kb. 60 000 lakójából alig ezer vallja magát magyarnak. (L. Magy. Művelődéstörténet V. köt. 367. 1.) 27. Magyar Kurir. 1801. I. köt. 276. 1. 28. Adressbuch der Stadt Pest auf das Jahr 1803. Ofen. 163. 1.: „Kupferstecher, Réz-mettszők: H. Karács Franz, Prixner és Mayer." — U. így az 1305. évben. — Budán Binder, Schrefl Anna és Falka. — Adressbuch der Königlichen FreyStadt Pest. 1815. 184. 1.: Kupferstecher Hr. Karács (és Prixner), Kupferdrucker Hr. Karaács [!], (Schönmann, Engelman még.) — Rosier: Kalender von Ofen und Pest für Pest. 1809. 76. 1.: Graveurs: Karács (és Humbs, Prixner, Zöhrer); az 1822. és 1827. évben is. 29. Kazinczy levele Rumy György Károlyhoz, 1813-ban. L. Váczy János: Kazinczy Ferenc levelezése. Bp. X. k. 424. 1. 30. Csaplovics J.: Gemälde von Ungern. Pest. 1829. I. rész. 323. 1. 31. Házépítésre 1809. márc 18-án kér engedélyt, amit hamarosan meg is kap: Eng. 1809. máj. 11. Jk. (Jegyzőkönyv) 1809. No. 293. I. sz. Állami Levéltár (volt Főv. Ltár.). Idézi H. Boros Vilma: A Pesti Szépítő Bizottság működésének kezdete és a Szépítési Terv. A Magy. Műv. tört. Munkaköz. Évk. 1954. 516. 1. 32. A Tud. Gyűjt. 1834. III. 106—107. lapon olvassuk Karacsné levelét a szerkesztőhöz, melyben elmondja, hogy férje 4 évvel ezelőtt fogott nagy munkájához, 13 tábla már kész, minden vagyonát beleölte s ez olyan áldozat, milyet „a haza oltárára ilyen kisvagyonú ember nem tett". Már 10 ezren felül van a költsége, — ami egész élete keresete volt, már szinte „jelenlevő vénségének gyámola". Tette ezt azért, hogy a nemzet nagy szükségét pótolja és magának emléket készítsen. 32 éves becsületes mesterségéért nem kíván emlékoszlopot, de a munkájába belefektetett költséget szeretné visszakapni azáltal, hogy a térképeket megveszik. — A későbbi években is gyakran találkozunk az előfizetőkhöz szóló felhívásokkal. (Honművész. 1337. 86., 88. sz. stb.) 33. Karács T.: Jegyzetek, ff. 155—156. 34. Virág Benedek „Tusculánum"-nak hívta, Jankovich Miklós „az egyszerűség paradicsomáénak. A gyümölcsösbe külön kulccsal rendelkező Vajda Péter „Boldogság"-nak nevezte azt, Mokri Benjamin „a kis tudós-szállóhelyen" keresett jó levegőt beteg szervezetére. Főv. Lapok. 1880. 55. sz. 35. Karács Teréz kéziratából és az irodalomból. 36. A korabeli sajtótermékek mind járnak a házba s azokat nemcsak olvassák, hanem terjesztik is. A postaköltség csökkentése céljából a kiadók egy-egy ilyen központi helyre küldik az újságokat, folyóiratokat. Az előfizetés-gyűjtésben tevékeny szerepet vállalt. Hogy ez mennyire köztudomású volt, mutatja az, hogy Széchenyi a Hitel-t dedikációval küldte el Karacsnénak. 37. Majer István: A rézmetszetek műtana. Buda. 1847. 42. 1. 38. A Karacs-ház a régi József-város Ösz-utca 959. számú ház (a mai Szentkirályi utca 23. sz.) volt. Márvány domborművei ellátott emléktábla jelöli ma ezt a házat, mint Katona lakóhelyét, amelyet a költő halálának 100 éves évfordulójára állítottak. (A Magyar Irodalom helyi hagyományai. Bp. 1955. Eszerint az emlékművet 1931-ben leplezték le.) 1930. ápr. 16-án a magyar ifjúság nevében megkoszorúzták — a Katona centenáriumával kapcsolatban — a Szentkirályi u. 18. sz. házat. E tévedést sietett eloszlatni Romhányi István részletes, 333