AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

bizonyító cikkeivel, melyekben pontos adatokkal megállapítja a Karacs-ház telkének azonosságát a mai Szentkirályi u. 23. sz. ház telkével. Vö. Romhányi István: Karács Ferenc pesti háza. História. Pestbudai Emléklapok. 1929. 3. sz. és Uo. 1930. 2. sz.: Katona József pesti lakása. 39. Pl. a Czetter és Virág közötti vitában: Czetter Virág arcképét elvállalta, de nehezen készült el vele. Virág megunta a várakozást és Karáccsal üzent Czettemék, hogy a 30 forint előlegből tartson meg 5 forintot és a nála levő képeit küldje vissza. A művész keveselte az öszszeget 3 heti munkájáért (M. Tud. Akad. Kézirattára. Magyar Irodalmi Levelezés 4. r. 29. sz.) és valószínűleg nem küldte vissza Virágnak, a pénzt, hanem a féligkész lemezt. (Kazinczy levelezése 9. köt. 131. 1., és 2. köt. 501—502. 1.) Idézi Rózsa György: Czetter Sámuel. Magy. Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyv 1952. Í3p. 1953. 102. 1. 40. Karács T. Jegyz. ff. 47—48. 41.

I. m. több helyéről. — Karács T.: A régi Pestről. Főv. Lapok. 1880. 55. sz. 42. Karács T. levelei Naményi Lajoshoz. Békés. 1886. okt. 25. OSZK Kézirattár, Levelestár. 43. Hazai és Külf. Tud. 1826. I. Melléklet. — Vö. Szinnyei: Magy. írók. 8. k. 550. 1., — Művészet. 1905. 112. 1. 44. Karács T.: Jegyz. ff. 134—135. 45. Pataki Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp. 1951. 149—152. 1. 46. Ez a főleg német források után készült magyar füvészkönyv azért is jelentős, mert az első növénytani mű, mely a magyarországi növényeket részletesebben ismerteti. (Vö. még: Papíripar. 1958. 201. 1.) 47. Pataki és Szálai, Dugonics egyik életrajzírói a tévesen jelölik az 1798. évet, ez a kötet csak 1799-ben jelent meg. 48. Karács T. Jegyz. f. 13. 49.Prónay Antal: Dugonics A. életrajza. Szeged. 1903. 50. Vö. Karács T.: Jegyz. f. 66. — Ecsedi: I. m. 95. 1. 51. Még egy metszet van a könyvben, melyet Prixner készített ugyancsak Witsch rajza alapján a faluhoz tartozó földek fekvéséről. 52. Alcím: Készült a felsőiskolák tanulói, az alsóbb iskolák tanítói és az efélekben gyönyörködök számára. 53. Vö. Horvát István: Magyar Országot Illető Kép Gyűjtemény, összeszedte H. I. A Széchényi Országos Könyvtár őrzője Pesten 1831. OSZK Kézirattár Quart. Hung. 456. jelzet alatt. 54. Kollányi Ferenc* A Nemzeti Múzeum megalapítása és a Széchényi Országos Könyvtár. Magy. Könyvszle. 1903. 196. 1. 55. Hűd bécsi építőmester az Űj Épület építésére jött Pestre, azután itt maradt, nagy szerepet játszott Pest átalakulásának történetében. (L. Zádor A.—Rados J.: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1943.) 56. Ebből is látható, hogy a nádor pártolta Karácsot. Jelentősebb pártfogói voltaic még Széchényi Ferenc, aki olykor asztalához is meghívta, az öreg Teleki László gr., Vay Miklós br. (az öreg), Péchy Imre alnádor, Szilasi József héíszemélynök stb. 57. Főv. Levéltár Jk. 1808. No. 11. — Vö. még H. Boros Vilma: A pesti Szépítő Bizottság működésének kezdete és a Szépítési Terv. Művészettört. Munkaköz. Évk. 1954. 58. Vö. Tud. Gyűjt. 1817. IV. 149. 1. — Schoen Arnold: A pesti Kálvin téri ref. templom. Bp. 1939. 59. A Magy. Kurir 1801. 33. sz. ezt írja róla: „Deák és Magyar követésre való példákat metszett a szegényebb tanuló gyermekek számára, akiknek t. i. egész Calligraphiának vételére nincs pénzük." (528. 1.) Nem sokkal később újabb köz334