AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

2. Ecsedi István (Karács Ferenc térképmetsző élete és művei. Debrecen. 1912. 127 1.) életrajzi adatainak felkutatója, — újabb feldolgozó Bellai Sándor (A térképcsináló Karács Ferenc. Bp. 1958. 40 1. Regényes életrajz.) és műveire vonatkozóan főképpen Pataki Dénes (A magyar rézmetszés története. Bp. 1951. 416 1.) 2. Dugonics András: Szerecsenek. II. Pest—Pozsony. 1798. Előbb: Uo. I. köt. "Szerecsen ország" metszet alatt. 4. í. m. 5. és köv. lap. 5.1 m. 100. 1. 6. Thieme—Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig. 1926. 19. köt. 548. 1. — Krücken

—Parlagi: Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Wien—Leipzig. 1918. I. köt. 599. 1. — Pataki: I. m. 41., 147. 1. 7. Thewrewk József: Magyarok születésnapja. 2. közlés. Pozsony, 1846. 32. 1. — Nagy Iván: Magyarországi Képzőművészek. Századok. 1874. 88. 1. — Pallas X. 145. 1. — Révai XI. 236. 1. — Pusztai Ferenc: Nyomdászati enciklopédia. Bp. 1902. 187. 1. — Eber László: Művészeti lexikon. Bp. 1935. I. 526. 1. — BíróKertész—Nóvák: Nyomdászati lexikon. Bp. 1936. 226. 1. — Drescher Pál: A rézmetszettel díszített könyv. 1937. 59. 1. stb. 8. Kovács Ferenc püspökladányi ref. lelkész közlése. 9. Figyelmező. 1838. ápr. 24. 276. lapon S. F. [Schedel Ferenc]; Hazai és Külföldi Tudósítások. 1838. ápr. 18. 239. 1.; Jelenkor. 1838. ápr. 18. 121. 1.;. Regélő. 1838. ápr. 19. 238. 1. 10. Rajzolatok 1838. ápr. 19. 240. 1. 11. Fáy András Emlékkönyvei (1831—1856). OSzK Kézirattár. I—II. köt. f. 75, 62. — Kézirat I. köt. f. 34. 12. Honművész. 1833. 17. sz. 131—133. 1. 13. OSzK Levelestár. Kovács Gyuláné Márton Máriához intézve 1838. márc. 29-i kelettel, hely megjelölése nélkül, de feltehetően Szécsényből, mert 4 héttel korábbi levele is innen keltezett. 14. István Bácsi [Majer István] Naptára 1864. 95. 1., ahol a szerk. felkérésére édesapja életrajzát közli (93—98. 1.). 15. Az 1770-ben megjelent Methodus részletekbe menően szabja meg a tanítás módszerét. — L. még Tanítók kötelessége. Debrecen. 1795. 16. A Methodus I. rész azt is megszabja, milyen példányokról írasson a tanító, hogy a „betűk formái csinosak és választékosak, a vonás ós a betű összekapcsolása egyszerűek és könnyűek legyenek." 17. A debreceni kollégiumban Kováts Gábor volt az első diák, akinek rézmetszete nyomtatást is látott (Énekes könyv... Debrecen, 1749. címlapján). Majd Farkas István 1767-ben „Cicero levelei"-nek címképét véste rézbe. A legszebb eredményeket a diákok a térképmetszés területén érték el. (Halász István, Erőss Gábor, Pap József.) 18. Dóczi Imre: A debreceni rézmetsző togátus deákok. Magyar Paedagógia. 1892. 416. 1. 19. Ecsedi I. m. 16. 1. — Vö. még Ecsedi István: A rézmetszés művészete a debreceni ref. kollégiumban. Debrecen. 1931. 20. Pethe Ferenc az első magyar gazdasági lapok szerkesztése terén szerzett érdemeket, de mint rézmetsző is említést érdemel. A Hollandi magyar bibliához magyar térképeket metszett. (Balogh Ferenc: A magyar prot. egyház története részletei. Debrecen, 1872. 70. 1.) 21. Czetter Sámuel 1783—1784-ben járt a bécsi Akadémiára. (L. Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Bp. 1935.) 22. Karács Teréz: Karács Ferenc életéből jegyzetek. Kézirat a Debreceni Ref. Könyvtárban, f. VI, 276. — Id. f. 17. 332