AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagydiósi Gézáné: Karács Ferenc rézmetsző-munkássága (Halálának 120. évfordulójára)

ságban, mind Karács metszése, Lassú megfelelő című művéhez mellékletként csatolva. Dóczy József: Európa tekintete c. műben (Bécs, 1829—1831. I—

XII. köt.) megjelent Európa földképe „metsz. Karács Ferenc, Pesten 1837." felírással. Az 58 X 23 cm-es térkép az 1831. év XI. kötetében jelent meg.

115 Piemont, Korzika és Szardínia [Pest. 1824—1834.] 25 X 29,5 cm-es közigazgatási és közlekedési térképe. „Az antverpi fellegvár ostroma 1832. nov. 30-tul marsai Gerard alatt a' Francziák által" 1832 [—1838]. Antwerpen várának alaprajza {24 X 19)5 cm), — a franciák ágyúütegeinek helyzete, száma és típusai jelölve. Erdély Ország iközönséges Föld képe ... az alsóbb Oskolabeli Ifjak számára [Pest] 1834. A 27 X 20 cm-es térkép színes. Magyar és Erdélyország földképe [Pest] 1838. Magyar Tudós Társaság. 30 X 22 cm-es közigazgatási térkép. E helyen kell megemlítenünk a debreceni ref. könyvtárban őrzött Szekeres György fából készült földgömbjét, mely időrendben a második magyar nyelvű globus (az első 1840-ből Nagy Károlyé). Sokáig 1800-ból valónak és a rézmetsző diákok művének tartották, de ma már kétségtelenül bebizonyosodott, hogy ez a földgömb a Karács 1838-ban megjelent atlaszából a Föld két fél golyóbisa képé-nek rajza.

116 Természetesen Karács grafikai művészetét felhasználták halála után is, sőt nemtelenül visszaéltek vele.

117 E rövid áttekintés elég adatot nyújthat arra, hogy Karács Ferencet kiemelje az egyoldalú elbírálás zártságából. Ezek az adatok természetesen nem tarthatnak a teljességre igényt — a tüzetesebb vizsgálat újabb és újabb műveket fedezhet fel. Korlátozza az is a teljes megismerést, hogy levelezése nem maradt fenn, ami művészi törekvéseire, példaképeire s az őt ért hatásokra fényt deríthetne. E rendkívüli szorgalmú autodidakta megismerése talán új szakaszba lép azáltal is, hogy szülővárosa, Püspökladány, múzeumot szándékozik létesíteni.

118 Egy ilyen intézmény alkalmas lehet arra, hogy Karács életművét egyre jobban feltárja, és természetes központja legyen a Karácsemlékek gyűjtésének. Jegyzetek: 1. Signaturájában váltva használja neve utolsó két betűjeként a „ts" és „cs" betűket, amiből arra kell következtetnünk, hogy nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget vagy az általános helyesírási felfogáshoz alkalmazkodott, mikor egyszer „ts"-t, máskor „cs"-t használt. A dabasi ref. egyházközség I. számú anyakönyvében a 10/1802. sz. feljegyzés — mely házasságkötésére vonatkozik — „Franciscus Karács" megjelölést alkalmaz. (Gulyás László dabasi ref. lelkész szíves közlése.) 331