AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)
III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Csapodiné Gárdonyi Klára: Wohl Janka emlékalbuma
Szemere Pál agg korában, egy szívbe foglalva, reszketeg kézzel írta be 1858. május 14-én a következő sorokat: Munkálkodjál! Keress! Higy! Remélj! Elj! Szeress! Wohl Janka egy Vörösmarty-hatást tükröző verset intézett hozzá 1860 májusában, íme egy részlet belőle: Azt mondtad egykor, költő lesz belőlem, Vár rám dicsőség, hírnév és babér; E kétes üdvnél nékem többet ér Szereteted, a mellyel boldogítál, Mit ád a hír? a szívnek boldogságot? Oh nem! csalódást, fájdalmat, borút, S hol int a zöld babér sugármosollyal, Odáig oly nehéz a hosszú út. 1 3 Bcdlagi Mórhoz intézett verse viszont, amelyben őt mint a haladás harcosát énekli meg, 14 korábbi keletű (1860. május 14.), mint ennek emléksorai az albumban 1863. dec. 20-ról: „Ne engedj gazdag lelkednek egy gondolatát sem veszendőbe menni, hanem jegyezgesd szorgalmasan ötleteidet, a bohókásokat úgy, mint az okosakat. így juthatsz el egykoron oda. hogy szellemi léteddel mint valami kívüled valóval, úgy bírhatsz, ami legegyenesb út az igazán emberi bölcseletre." i Eötvös Józsefhez 1859 novemberében írt verset Janka, Eötvös bejegyzése az albumban 1863. dec. 8-ról datálva a következő: „A tudomány feladása, hogy az értelemre, a szépirodalomé, hogy a kedélyre hasson, s így a nézet, mely szerént a nő, ki az irodalom ezen ágát mi véli természetes körén túllép, meggyőződésem szerént nagy tévedés: de valamint a nő legszebb hivatását, mely abban áll, hogy a társadalomban a kedélyek nemesítésére hasson, csak gyengéd nőiesség által teljesíthetik, úgy irodalmi hatása is ezen tulajdon által feltételeztetik. — A feladás, mely a nőnek az irodalom körében jutott nem kevésbé szép és dicső, de egészen különböző, s csak ha ehhez hű marad, lehet hatása üdvös és állandó." Brunswick Teréz után a „kiválasztott nagy szellemek" közül Eötvös József lehetett az, aki értékelni tudta a WbM-testvérek törekvéseit a nőemancipáció kérdésében, Janka viszont szintén megérezte Eötvösnek a kortársak közül kimagasló nagyságát, amikor így írt hozzá verset: ,.A nemzet föld, a költő nap az égen, mely túlragyog az eltűnt nemzedéken." 15 253