AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Csapodiné Gárdonyi Klára: Wohl Janka emlékalbuma

Wohl Janka emlékalbuma CSAPODINÉ GÁRDONYI KLÁRA Wohl Janka és tőle mind az életben, mind az irodalmi működés terén elválhatatlan testvére Stefánia, fővárosunk társadalmi és irodalmi életében a múlt század 60-as éveitől kezdve szinte egészen a századfordulóig nevezetes szerepet töltött be: szalonjukban megfordultak a szellemi és művészi élet kiválóságai. Ök maguk mint írók, fordítók és lapszerkesztők is tevékenykedtek. Mindketten egész életüket tudatosan a szellemi fejlődés és haladás szolgálatába állították. Az akkor még csupán kibontakozóban levő társadalmi problémák közül elsősorban a nők helyzete foglalkoztatta őket. A nőkérdéssel kapcsolatos állásfoglalásukkal, eszméikkel, hazai viszonylatban, legalább egy emberöltővel megelőzték korukat. Ennek legfőbb oka az volt, hogy sem vagyonuk nem volt, sem férjhez nem mentek így saját magukon kellett tapasztalniuk, hogy milyen helyzetbe került és milyen előítéletekkel találkozott egy nő, ha meg kellett állania a saját lábán, és ha ráadásul, szellemi adottságai és érdeklődési köre folytán, az irodalmi és társadalmi életben a nyilvánosság elé lépett. A WoTiZ-nővérek irodalmi szalonjának és mindkettőjük fordítói tevékenységének emléke még ma is él valamennyire a köztudatban; a nőkérdésben elfoglalt álláspontjukat és ennek széleskörű terjesztésére irányuló törekvéseiket érdemes volna egyszer a kor hasonló mozgalmainak tükrében beható vizsgálat tárgyává tenni. Itt csupán Wohl Janka emlékkönyvét kívánjuk ismertetni, amely nemrégiben vásárlás útján került kézirattárunk birtokába;

1 az emlékkönyvvel kapcsolatban más, kézirattárunkban őrzött, Wohl Jankára vonatkozó kéziratos anyagra is rámutatunk, hogy így, ha nem is teljes, de mégis jellemző képet nyújtsunk a Wo M-nővérek életéről és azokról a célokról, amelyeket életük végéig következetesen a magukénak vallottak. Mindjárt bevezetőül részleteket idézünk abból a levélből, amelyet Wohl Stefánia 1870. december 6-án Illésy Györgyhöz

2 intézett, s amely a két nővér életrajzi adatait, egyéniségük alapvető vonásait közvetlenül állítja elénk: „Atyánk orvos, anyánk kitűnő műveltségű s fennkölt szellemű nő, ki annak idejében legbensőbb barátnéja volt Gr. Brunswick Teréznek. Janka született 1844-ben,

3 s én 1848-ban... Növekedtünk végtelenül boldog családi körben, egyszerű, de nem nyomasztó családi körülmények közt, s kora gyermekségünktől fogva a munkát életcélnak tekinteni tanultuk. Szüleink igen gondosan neveltek, a legkitűnőbb mes247