AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

tel nélkül mindenki elismeri, a katalógusok egysége az a bűvös ige, amely előtt sokan meghátrálnak. A probléma a háború befejezése után először a brémai könyvtáros­konferencián, 1954-ben került napirendre. A vitát a nyugatnémet kata­logizálási bizottság átdolgozott szabályzattervezete alapozta meg, amely hosszas viták eredményeképpen azt a kompromisszumos javaslatot tette, hogy a P. í. első nominativusa helyett az első főnév legyen a cím rend­szava, utána mechanikusan, tehát az adott sorrendben következzék a cím többi szava. Már a konferencia fő előadásai: Hermann Fuchs és Robert Samulsky referátuma is tükrözte a szabályzattal kapcsolatos különböző állásfoglalásokat. Hermann Fuchs, aki a háború előtt a Deutscher Gesamtkatalog egyik főszerkesztője volt és kitűnő kommentárt készített a P. í.-hoz 37 elismerte előadásában, hogy a P. I. revízióra szorul. 38 A re­víziót szerinte és Samulsky egybehangzó véleménye szerint is az alábbi okok tették szükségessé: 1. A P. í. megalkotói, az első katalógusokat készítő és használó könyvtárosok, még tudományos képzettségű filológusok és történészek, akiknek a német nyelv szigorú grammatikáján felépített szabályzat alkal­mazása nem okozott különösebb nehézséget. Az első világháború után azonban a katalogizálást egyre inkább az ún. „gehobener Dienst", a nem tudományosan képzett könyvtárosok vették át, akik már sokkal több nehézséggel tanulják meg és alkalmazzák e szabályokat. 2. A P. í. nehézkes nyelvi kifejezése miatt a gyakorlati könyvtáro­sok sokkal szívesebben használták a kommentárokat, mint az eredeti szöveget. 3. A nyelvészeti előképzettséggel nem rendelkező olvasóknak is nehézséget okoz a katalógus használata. 4. Lényeges változáson ment át a nyelvhasználat az elmúlt 50 év­ben. A rövidítések, és az értelmezők divatja a nyelvileg alaposan kép­zett katalogizálót is próbára teszi a rendszó megállapításakor. 5. Jelentősen változtak a kiadványok címei: sok esetben nem feje­zik ki a mű tartalmát; sok a mondatcím, és az olyan, amely szinte csupa jelentéktelen szóból áll; gyakran kerülnek fontos adatok a címlap hát­lapjára stb. 6. Indokolják az átdolgozást a P. I. meglevő fogyatékosságai is. A P. í. átdolgozása tehát véleménye szerint is szükséges, de csak átdolgozása, hibáinak kijavítása. Az anonimák katalogizálásának új felfogása: azaz a mechanikus elv alkalmazása és a testületi szerzők be­vezetése véleménye szerint nem kívánatos törést idézne elő a katalógu­sokban, vagy mérhetetlen rekatalogizálási munkát okozna, amelyre a könyvtárak nagy része nem vállalkozhatik. Szerinte a P. í. hibái kija­víthatok. Az anonimák kezelésében kétségtelenül fennálló problémák áthidalására pedig azt javasolja, hogy tartsák fenn az ide vonatkozó régi szabályokat is és minden olyan esetben, amikor a rendszó a kétféle sza­bályzat szerint nem egyezik, alkalmazzanak utalókat. Fuchs konzervatív álláspontjával szemben Samulsky 39 határozottan a mechanikus elv bevezetése mellett foglal állást. Vázolva a német ka­120

Next

/
Thumbnails
Contents