AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

felvételét. Lubetzky véleménye szerint a testületeket hivatalos nevükön kell felvenni. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a besorolási szabályok a szabályzat szerves részét képezzék. A Porosz Instrukciók átdolgozásával kapcsolatos viták A második világháború befejezése új feladatok elé állította a német könyvtárakat is. E feladatok elodázhatatlanná tették a katalogizálási szabályzat revízióját mindkét Németországban. A háború súlyos veszteségeket idézett elő a hagy tudományos könyvtárak állományában és katalógusaiban. Ezért a háború befejezése után sürgetően szükséges lett a megmaradt állomány katalogizálása, ill. a hiányzó katalógusok pótlása. Az új helyzetben a P, í. alkalmazása már nem jelentett gazdaságos megoldást. Az egyszerűsítés kényszere megtörte a hagyományok erejét, még a P. I. leghívebb védelmezői is kénytelenek voltak a revízió szükségességét elismerni. A revízió párhuzamosan folyik mindkét Németországban. 1949-ben megalakult a Verband der Bibliotheken des Landes Nordrhein-Westfalen katalogizálási bizottsága, amely főfeladatának tekintette a P. í. revíziós munkálatait. Két évvel később az NDK-ban is létrejött a Katalogizálási Bizottság a Staatsekretariat für Hochschulwesen felügyelete alatt, amely szintén a P. I. revízióját tűzte napirendjére. A két bizottság kölcsönösen tájékoztatja egymást munkájáról és eredményeiről. A nyugatnémet bizottság szoros kapcsolatot tart fenn a hasonló problémákon dolgozó osztrák és svájci könyvtárosokkal és könyvtárakkal, véleményeiket, tapasztalataikat felhasználja munkájában. A bizottságok készülő tervezeteiket sokszorosított formában, ill. a szaklapok hasábjain hozták nyilvánosságra és vitatták meg konferenciákon, ill. a szakfolyóiratokban.

35 A kétféle tervezet közötti eltéréseket Kraal és Vorstius cikkeiben a Zentralblatt für Bibliothekswesen 1954-i évfolyamában találjuk meg.

36 A német katalogizálási szabályzat körül folyó viták központjában az anonimák katalogizálásának kérdése, ill. a rendszó választás mechanikus, ül. grammatikus elve áll. Ezzel kapcsolatban merül fel a testületi szerzőség kérdése, amely szintén ehhez a problémakörhöz kapcsolható. A mechanikus elv hívei főleg azokra a megnövekedett katalogizálási feladatokra hivatkoznak, amelyeket ma a könyvtermelés mennyiségi növekedése és minőségi változása, továbbá a tudományos kutatás megnövekedett igényei és a művelődés egyre szélesebbkörű demokratizálódása jelent a könyvtáraknak világszerte. Ezeket a feladatokat a régi szabályzat szerint a könyvtárak már nem tudják megoldani. Ugyanakkor meglehetősen erős még azoknak a könyvtárosoknak a tábora, akik a német könyvtárügy hagyományaira támaszkodva a meglevő katalógusok egységét féltik a radikális reformoktól. Ezért inkább azt vitatják, hogy nincs szükség új szabályzatra, a P. 7.-t kell csupán modernizálni, hibáit kijavítani és a könyvtárak mai katalogizálási problémái ezzel is megoldhatók. Bár a mechanikus elv előnyeit szinte kivé119