AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

zási szakosztálya keretében a katalógus-revízió bizottsága (Committee on the catalog code revision), amelynek irányító bizottsága 1954/1955ben széleskörű vitákat rendezett. E viták az alábbi, a revízió irányát meghatározó témákat ölelték fel:

28 1. A könyvtár katalógusa elsősorban a keresett könyv megtalálásához nyújt segítséget, azaz elsősorban egy adott cím azonosításának eszköze a könyvtár gyűjteményében, és csak másodsorban tájékoztatási eszköz. 2. A gazdaságosság elvét a katalógus szerkesztésében csak addig szabad hangsúlyozni, amíg az a tényleges tájékoztatási szükségletek kielégítése terén nem idéz elő veszteséget. 3. A szabályzat revízióját végre kell hajtani, tekintet nélkül a szükségessé váló rekatalogizálásra. 4. A javasolt szabályzat a szerzői és címrendszavak szabályait tartalmazza és mint ilyen minden fajta könyvtári anyag szerző-cím katalógusának szerkesztéséhez vezérfonalul szolgál. Hosszantartó és széleskörű viták zajlottak le mindjárt az alapkérdésről: a katalógus céljáról és feladatairól. Vannak ugyanis, akik a könyvtár egyszerű leltárának tekintik a katalógust és csak annak feltüntetését kívánják tőle, hogy egy adott mű megvan-e a könyvtár állományában. Ezek tagadják, hogy a katalógus egyben tájékoztatási eszköz is és elegendőnek tartják azoknak a címlapon található adatoknak a feltüntetését, amelyek a könyv (példány) azonosításához szükségesek. Mások a katalógust tájékoztatási eszköznek tekintik, és azt várják tőle, hogy különböző felvilágosításokat adjon a mű szerzőjéről, tartalmáról és magáról a könyvről is. Lubetzky helytelennek ítéli a kérdés ilyen felvetését, ez szerinte mindkét részről szélsőséges állásfoglalást jelent. Véleményét a katalógus (itt a szerzői betűrendes katalógus) feladatairól az alábbi két tételben foglalja össze:

29 1. A katalógusnak biztosítania kell, hogy a kutató megtalálja benne a keresett művet. E minimális munkát jelentő alapfeladat teljesítése nélkül nincsen könyvtári tevékenység. 2. A katalógus tüntesse fel egy mű összes kiadásait és egy szerző összes műveit. E feladat teljesítése jóval több munkát igényel és költségesebb. A könyvtár azonban nem elégedhetik meg csupán az első feladat teljesítésével, mivel nem a könyvet (a mű fizikai testét), hanem a művet kell katalogizálnia. Lubetzky véleménye szerint is a „katalógus meghatározott gyűjtemény könyveinek bibliográfiája" és mint ilyen kétségtelenül bibliográfiai tájékoztatást nyújt. Meg kell maradnia azonban a bibliográfiai tájékoztatás határai között. Fontos állomása volt a katalogizálási szabályzatok revíziójának az 1956. évi Chicago-! konferencia,

30 amely teljes egészében a katalógus szabályzat revíziójának kérdésével foglalkozott. Ez a konferencia foglalta össze az elhangzott viták összegezéseképpen véglegesen az 1949-es szabályzat alaphibáit is a következőkben:

31 1. A szabályzat nem világos alapelveken épül fel, sok felesleges szabályt tartalmaz és közöttük gyakran hiányzik az összefüggés és a következetesség. 116