AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

Az ALA 1908-as szabályzata A századfordulón az amerikai könyvtári gyakorlatban is jelentkezik a katalogizálási szabályok egységesítésének szükségessége. Elkészítését különböző körülmények siettetik. Közülük a legfontosabb az amerikai vezető könyvtárosoknak az a meggyőződése, hogy a könyvtáronként! katalogizálás drága, ezt olcsóbbá tenni csak központilag előállított, nyomtatott katalóguscédulákkal lehet. A Library of Congress 1901-ben indítja meg nyomtatott katalóguscéduláinak sorozatát. Közben saját szabályait is revízió alá veszi. Ugyanebben az évben hívja életre az ALA (American Library Association) azt a bizottságot, amelynek feladata az ALA egységes katalogizálási szabályainak kidolgozása hasonló központi katalogizálási célokra. A bizottság elnöke James C. M. Hanson, aki egyben a Library of Congress katalogizálási osztályának is a vezetője. A körülmények ilyen szerencsés találkozása következtében megvolt a lehetősége egy olyan egységes katalogizálási szabályzat kidolgozásának, amely egyesíti a library of Congress és a különböző egyetemi könyvtárak gyakorlatát és a katalógusok kialakításához egységes alapot szolgáltat. Az 1908-as szabályzat részben Ch. A. Cutter: Rules for a dictionary catalog c. munkájának 3. kiadására (1891), részben Panizzi szabályzatára (1841) támaszkodott. Tekintetbe vette emellett a British Museum katalógusát és a Library of Congress nyomtatott katalóguscéduláit. Egészen más történelmi körülmények és más társadalmi viszonyok között születik meg tehát a Cataloging Rules, mint kortársa, a P. I. Amerika a századfordulón a polgári demokrácia fellegvára, ahol a közművelődési könyvtárügy már jelentős múltra tekint vissza és e könyvtárak a nem akadémikus műveltségű olvasók millióit szolgálják ki. A könyvtár feladatait sokkal demokratikusabban és gyakorlatiabban fogják fel Amerikában (Cutter!), mint az Ovilágban. A katalógus mind a tudományos mind a közművelődési könyvtárban gyakorlati segédeszköz csupán, amely akkor jó ha egyszerű, és olcsó. Az egyszerűségre és a gyakorlati követelmények kielégítésére való törekvés a fő jellemvonása az ALA szabályzatnak. A gyakorlat követelményeit tartotta elsősorban szem előtt az anonímák rendszavának megválasztásában is. Eszerint szerző nélküli műveknél a cím első szava a rendszó, nem véve figyelembe a névelőket (mechanikus elv). Ez az egyik fő különbség, amely a P. í. követőit és az angolszász iskola híveit elválasztja. A másik különbség a szerzőség kérdésének felfogása. Az ALA szabályzat szerzőnek tekint bizonyos esetekben testületeket, intézményeket, szervezeteket, társaságokat is. Ezt a felfogást Panizzitól vette át. A rendszóválasztás mechanikus elve mellett a testületi szerzőség alkalmazása különösen célszerű. A cím első szava igen sok esetben nem ad olyan rendszót, amely a kiadvány megkülönböztetésére alkalmas volna. A testületi szerzőség bevezetése tehát egyben az anonim címek számának korlátozását is jelenti. A testületi szerzőség viszont számos új problémát vetett fel, amelyek tisztázása a napjainkban folyó viták egyik fő témája. Az ALA szabályzatát elfogadták az angol könyvtárak is. így ez a 112