AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé N. RÁCZ ARANKA A katalogizálási szabályok problémája, különösen a második világháború befejezése óta, egyre növekvő mértékben foglalkoztatja a katalogizálási szakembereket még abban az esetben is, ha hazájukban éppen nem foglalkoznak a szabályok átdolgozásával. A katalogizálási szabályok revíziója nálunk 1952-ben, a címleírási szabvány megjelenésével, egyelőre lezárult, a revízió problémája mégsem kerülhet le teljesen a napirendről, egyrészt azért, mert nincs az a jó megoldás, amelynél jobbat ne lehetne keresni, másrészt mivel a katalogizálás nemzetközi egységesítésének gondolata az IFLA (International Federation of Library Associations) 1954-es határozata óta újból előtérbe került, ami szintén nem lehet számunkra közömbös. E tanulmánynak nem feladata, hogy az összes katalogizálási szabályzatokkal kapcsolatos munkákat nemzetenként számbavegye és összehasonlítsa. Célja csak annyi, hogy képet adjon azokról a legfontosabb irányzatokról, amelyek a most folyó revíziós munkákkal kapcsolatban jelentkeznek és ismertesse a törekvéseket, amelyeket az IFLA a katalogizálás nemzetközi egysége érdekében kifejt. A mai problémák megértéséhez azonban nélkülözhetetlen, hogy az olvasó a kérdéseket fejlődésükben lássa. Ezért adtam meg minden irányzattal kapcsolatban a katalogizálási szabályzatok problematikájának, a szabályzatok kialakulásának rövid történetét is, beállítva a társadalom fejlődésének egészébe. Ez a dialektikus módszer arra a következtetésre vezet, hogy az állományfeltárás problémájának megoldása mindig az adott társadalmi rendszer minőségétől és fejlettségi fokától függ. Minél szélesebbkörű a betű ismerete, minél szélesebb rétegek számára válik közkinccsé a tudomány és a műveltség, annál szélesebb a könyvtárak használóinak köre, és annál nagyobbak az állomány feltárásával kapcsolatos igények. A katalogizálás revíziója is arra utal, hogy a társadalom ismét új követelményeket támaszt a könyvtárakkal és a katalógusokkal szemben. Mivel a kérdésre vonatkozó irodalom a szakfolyóiratok és kiadványok rengetegében szétszórtan található, talán szolgálatot teszek a magyar katalogizálás szakembereinek azzal is, ha tanulmányom jegyzeteiben a legfontosabb irodalmat összefoglalom. 107