AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Pozsonyi Erzsébet: Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban

öreg ABC vén emberek számára? 21 c. művével, melynek minden sora elárulja írójának osztálysovinizmusát. Előbbinek elterjedtsége szélesebb körű lehe­tett, mert külön füzetben is megjelent már március 18-án, sőt Helfért adatai szerint 33 német nyelven, a 12 pont közérthető magyarázatával együtt már márc. 16-án. Német szövegét közli a Morgenröthe c. Pesten megjelenő hírlap márc. 21-i száma is. A 12 pont magyarázói és a bukott rendszer megbélyegzői közé tartozik Qömöry Frigyes ügyvéd, kecskeméti városi tisztviselő is, aki Mit kivan a magyar nemzet c. verses, a „sajtószabadság 6-ik napján a köznép számára" kiadott röplapját 4000 példányban nyomatta ki és terjesztette a nép között. Hasonló irányzatú Pintér Mihálynak, „a kir. tábla hites jegyzőjének" soviniszta versezete, a Honfi dal, melyet avval a kívánsággal fejez be, hogy: „Nemes legyen minden ember, nem paraszt! E szép névhez ami illő tegye azt." A tréfás hang, a humor is megcsendül röplapjainkbane szakaszban még nem bántó éllel, vagy metsző gúnnyal, mint később. Az európai forradalmak fejleményeit fejtegeti ilyen modorban Vas Gereben mint „győri nemzetőr, humoristicai felolvasása"-ban, 34 melyet Zerdahelyi Ede április 4-i győri hangversenyének keretében tartott. Az „európai kártyajáték" esélyeit fej­tegetve megállapítja, hogy Ausztria egymaga 1700 millió kártyapénzt fizetett, ebből a szegény osztrák nép felvilágosítására még egy font gyertyára való sem maradt. A bukott hősök: Metternich, Ouizot és Apponyi mielőbbi méltó bűnhődését reméli, de királyhűségét, épp úgy, mint Érben Metternich elleni költeménye, igyekszik hangsúlyozni. Már kevesebb loyalitást mutat azonban Vas Gereben a „király tanács­adója" akkor, ha dinasztikus érzülete a nemesség érdekeivel kerül össze­ütközésbe. Felháborodva tiltakozik egyik kis röpiratában 35 az ellen, hogy egyes „ostoba falusiak" azt híreszteljék: „a császár már negyven esztendeje kiadta a szabadságot a népnek, de az urak eldugták előle." Kifejti, hogy 40 évvel ezelőtt (1811-ben) I. Ferenc az államcsődöt adta népének, melynek következtében ezerszámra jutott koldusbotra nemes és nem nemes egyaránt. Hogy Napóleon hadai 1809-ben feldúlták és megsarcolták Győr városát és környékét, de mikor a franciák legyőzetése után a hadikárokat megfizet­tették velük, a magyarok ebből egy fillért sem kaptak. Amíg élt, ezt adta a király 40 év előtt a népnek, amelyre holta után sem hagyott mást, mint atyai szeretetét, viszont fiára, Ferdinándra, 52 millió pengő forintot, orszá­gának 1000 milliós adósságával szemben. Ebből a tartozásból most 200 milliót a magyarokkal szeretne megfizettetni. Jobb lett volna ha testamen­tumában atyai szeretetét hagyja fiára és az 52 millióval megtérítette volna a győrieket ért károkat. A márciusi túlfűtött hangulatú napok izgalmában bukkan fel a pesti utcán először a forradalom vörös színe. A rendet féltő pesti kispolgárok, a céhszervezetek egyes raekciós tagjai és a vörös kokárdások között április 1-én a város több pontján összeütközés keletkezett. A Márczius aznap esti száma helyteleníti a vörös szín elleni támadást épp úgy, mint a pestvárosi rendreügyelő választmány, melynek nevében Rottenbiller Lipót alpolgár­mester és Irányi Dániel jegyző ápr. 9-én úgy nyilatkozott, hogy a szabad­333

Next

/
Thumbnails
Contents