AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Pozsonyi Erzsébet: Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban

melyek egyik aktív tényezője ez országok többségében a munkásság és a szegény parasztság volt. Az Angliából kiinduló gazdasági válság, az utolsó két ínséges esztendő, melynek nyomorát a burgonyatermés pusztulása is fokozta, az uralkodó osztályok csökönyös ragaszkodása a feudalizmus maradványaihoz, a társadalmi viszonyok és a gazdasági rend ellentéteit egyre erősebben kiélezte. Nem véletlen az sem, hogy a rajnavidóki munkás­ság és parasztság nyomora és ennek nyomában feltörő elégedetlensége szemléletében felnőtt Marx és Engels 1848 februárjában adta ki Londonban A kommunista kiáltvány-t. Ebben az időben Galíciában parasztlázadás, az ugyancsak Habsburg elnyomás alatt sínylődő Szicíliában forradalom tör ki, Párizsban a munkásság, diákokkal és nemzetőrökkel az élén, menekülésre kényszeríti Lajos Fülöpöt, a polgárkirályt. Bécsben, Metternich uralmának fellegvárában, március 13-án barrikádokat emel a nép és elkergeti a kancel­lárt, aki közel félszázadon át volt a nemzetközi reakció vezére. A bécsi forradalom másnapján, mint egyik legfontosabb vívmány, már megszületik a szabad sajtó. Ennek következtében az 1848 elején az osztrák fővárosban megjelent 35 időszaki nyomtatvány száma az év folyamán 192-vel szapo­rodik; ezt a csúcsteljesítményt a bécsi sajtó 1888-ig nem éri el többé. E kiadványok között nem jelentéktelen a szatirikus politikai irányzatú lapok száma és közülük nem egy, átmenetet képez a röplap, röpív és a hírlap között. Szabálytalan időközökben, röpív gyanánt jelenik meg, előfizetést nem hirdet még abban az esetben sem, ha számozottan kerül forgalomba. A röpív jelleget a kibocsátók Bécsben épp úgy, mint Pesten, a címben vagy tartalomban külön hangsúlyozzák, ami által mentesülni igyekszenek az időszaki lapokat még az 1848. évi sajtórendelkezések szerint is súlyosan terhelő óvadék letétbe helyezésétől. (Ilyenek Bécsben többek között: Der Wiener Michel, Kaiser Josef und sein Freund Blumauer, Der Ohnehose, Geradeaus, Die Geisele, Ein Flugblatt aller Flugblätter, Die Brieftaube, Flugschrift für Stadt und Land, Der politische Esel, Tag-Klatsch-Schmah-und Schimpfblatt, Satan etc. 2 A bécsi forradalom híre március 14-én jut el Pestre, ahol az Ellenzéki­kör és a Pilvax-kávéház radikális fiatalsága Petőfivel az élén, már 12-én megszerkesztette a 12 pontot. Ez ,,a polgári demokratikus átalakulás átfogó programja", 3 ennek első pontja a sajtószabadság és a cenzúra eltör­lésének követelése volt. Ez természetes is, hiszen a 12 pontot írók állították össze, akik a cenzúra nyomását gyakran érezhették saját bőrükön is és tuda­tában voltak a sajtó közvéleményformáló és nevelő erejének, tudták, hogy ennek kiaknázása minden forradalmi megmozdulás döntő tényezője. Röp­lapokon jelentek meg a márciusi sajtó első cenzurázatlan termékei: a 12 pontot magában foglaló ,,Mit kivan a magyar nemzet" és a Nemzeti dal. Az első példányokat a nyomdaépület ablakaiból szórták Vasvári Pál és társai az utcán hullámzó tömeg közé. A felszabadítás hatása már azért is nagy volt, mert a Habsburg-abszolutizmus a röplapok szabad szellemétől különösen féltette az igája alatt nyögő népeket. Ezek a 2—4 váltó krajcá­rért vagy 1—2 kongó garasért a városok utcáin és a falvak vásárain árult olcsó nyomtatványok alkalmasak voltak arra, hogy különösen az alsó nép­réteg körében szítsák az elégedetlenséget. Ezért már 1795-ben megtiltották a Habsburg-birodalom területén, hogy könyvkereskedők ,,rossz árujukat. 326

Next

/
Thumbnails
Contents