AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Pozsonyi Erzsébet: Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban

Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban • POSONYIERZSÉBET A röplapok, röpívek a köztudatban így élnek, mint időleges jelentőségű kiadványok, mint látszólag rövidéletű termékei a mának, a jelennek. Tárgyukat rendesen valamely aktualitáshoz kapcsolják, a jelen eseményeiből és állapotából merítik; jellemzőjük a rövidség—, terjedelmük többnyire csak egy levélnyi vagy néhány lapnyi —, széles körben terjednek el, mozgékonyak és könnyen érthetők. A tömeghez kívánnak szólni, annak figyelmét akarják ráirányítani a mindennapi élet egy-egy fontosnak tartott eseményére, valamely közösséget tájékoztatnak vagy irányítanak, kézről-kézre járnak, soká sehol sem időznek, céljuk az, hogy minél szélesebb néprétegekben keltsenek minél gyorsabb és minél erősebb hatást. E hatás fokozására egyik eszközük a kép vagy rajz is, különösen abban az időben, amikor a nyomtatott betű ismerete még nem volt általános. A röpív nagyobb alakú, 2-ed rét vagy ívrét formája a plakát külső sajátosságaira emlékeztet, ezért a német szóhasználat, melyet különösen a múlt században a városi lakosság nálunk is átvett, általában plakátnak nevezi a nagyobb alakú röpíveket. A röpirat a röplap bővített formája, stílusa, célkitűzése hasonló hozzá, a gyors hatásra törekvésben is egyezik vele, csak nem sűríti annyira mondanivalóit és hosszabb időre veszi igénybe az olvasó türelmét. A pamflet a személyes támadó éllel készült gúnyirat angol eredetű elnevezése. Ezek közé az időszaki kiadványok, ún. efemeridák közé sorolható a brosúra is, mely a röpirat tágabb formája. Szintén gyorsan készül, gyors terjesztésre szánt és fűzötten kerül forgalomba, amit elnevezése is elárul.

1 Célja ugyancsak a tömeg befolyásolása vagy mozgósítása egy meghatározott aktuális irányban. Ezek az efemeridák megelőzték a hírlapokat és éppen az kölcsönöz számukra különös jelentőséget, hogy a hírlapok előfutárai, hogy beleviszik a társadalom tudatába az érdeklődést az „újság" (újdonság) iránt és mind az olvasók, mind a nyomdászat vonalán előkészítik a talajt az első hírlapok megjelenése számára. Hírlap és röplap vagy röpív közeli rokonok, közös sajátosságaik: a hírközlés gyorsasága, az aktualitás, a publicitás és a könnyű hozzáférhetőség. Lényegesen különböznek azonban abban, hogy a röpívek, röplapok, a hírlappal ellentétben nem periodikusan, nem szabályos időközökben jelennek meg, hanem alkalmilag, valamely közérdekű eseményhez kapcsolódva, vagy meghatározott céllal. A röplapok, röpívek külső megjelenési formája is erősen emlékeztet saját koruknak vagy a későbbi időknek hírlap-formáira. Evvel magyarázható, hogy ezeket a többnyire egyleveles, kéziratos vagy nyomtatott hírközléseket általában újságleveleknek, újságlapoknak, németül „Neue Zei324