AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig

stílű vállalkozása végül megbukik, Friebeisz megszökik, s mindenütt nagy adósságokat hagy maga után. Lapja 1858. dec. 5-én jelenik meg utoljára. Az abszolutizmus enyhülésével Bulyovszky Gyula engedélyt kap a Nefelejts c. „szépirodalmi, társaséleti, művészeti és divatlapra", amelyet Kozma Vazul ad ki hetenként. A lap Friebeisz Délibáb-jának szellemi gyermeke. 1859. ápr. 3-án indul meg; ebben az évben ünnepli a nemzet Kazinczyt és a magyar érzés a magyaros viseletben is kifejezést keres. Alapításakor Bulyovszky már ismert író, a Honderűben és a Pesti Divatlapban már bölcsészhallgató korában jelennek meg versei, 1847-től az Életképek munkatársa, 1848-ban a Nemzeti Újság színi bírálója és Kossuth Hírlapjának munkatársa. Nálunk ő a tárcaírás megteremtője és fáradhatatlan művelője. Ilyen irányú működését a Magyar Hírlapban kezdi 1849-ben és különböző lapoknál folytatja élete végéig. Legszebb tárcáit a Nefelejts-be írja. Célja: ,,tárgydúsan és kellemesen, nem sokáig nyugodva egy ponton csevegni a közönséggel."

44 Hazafias feladatnak tartja a még mindig sok családba járó Iris és Bazár c. német divatlapok kiszorítását. Ezt némileg el is éri és egyben ez a mentsége a lap könnyű faj súlyának. Kortársai is könnyűnek találják,

45 viszont valószínűleg éppen ezzel tudott 1875-ig fennmaradni. A női kellék- és kézimunkaábrákra, továbbá a szabásrajzokra nagy gondot fordít. 1860-tól havonként mellékeli a „magyar szépek" munka- és mintalapját számos képpel, tervrajzzal, szövegmagyarázattal, külön kézimunkákkal és útmutatással azok elkészítésére. Gazdag ismeretanyagot nyújt az öltözködéssel és kézimunkával foglalkozó cikkeiben is, melyekben elmondja a rovatvezető — Szilárdka néven Faylné édesanyja, aki 16 évig volt munkatársa a lapnak —, hogyan tud egy nő divatosan, ízlésesen és mégis magyarosan öltözni. Az 1860-as évek végén külön is kaphatók a műlapok, még bekeretezésüket is vállalja a kiadó; ez már hanyatlást sejtet. Az 1870-es években az ízlés fejlődésével csakugyan lefelé halad szerencsecsillaga; 1874 végével a Nefelejts megszűnik, ill. összeolvad a Divat c. lap szépirodalmi részével és Divat-N ej elejts név alatt születik újjá. A Hunnia, Wochenschrift für ungarische Mode, Literatur, Kunst und öffentliches Leben 1860. dec.-ben indul; kiadója és nyomdája Werfer, felelős szerkesztője Kari Horschetzky. Első németnyelvű lapunk, amely a magyar divatot népszerűsíti divatképeivel. A lap borítéklapjai színesek, kiállítása szép, hetenként egy műmellékletet és évenként négy színes rézmetszetet, továbbá szabásmintákat ad. Félívnyi divat-rézmetszeteit nem saját nyomdájában készíti, hanem Haske és Társánál. Irodalmi rovatából érdemes megemlítenünk Wilhelm Siegmund: Bilder und Sagen aus Ungarn c. és Jókai: Der alte Kurutze und seine Familie c. elbeszéléseket, melyek mutatják magyaros irányát. „Kleine Kronik" c. rovatában irodalmi, művészeti, zenei és színházi híreket közöl, a „Mode Bazárban" pedig divathíreket. Szerkesztői üzenetek, főzési és házipatikai receptek s kis kozmetika zárja le az egyes számokat. Nem nagyjelentőségű, rövid életű lap volt, már 3 hónap után megszűnt. Rózsaági Antal szerkesztésében hetenként kétszer jelenik meg negyedrét alakban, Engel és Mandello kiadásában a Gombostű „szépirodalmi, társaséleti és divatközlöny". 1862. jan.-ban indul szép, magyaros divatképek210